Az egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladat, ráadásul ez nem csak testi, de lelki értelemben is értendő. A mentális egészség fontosságát pedig egyre több munkaadó felismeri, hovatovább foglalkozniuk kell vele. Első rész.
A koronavírus világjárvány, a háború, valamint a romló gazdasági helyzet mind-mind negatív hatást gyakorolnak a mindennapi életünkre. Az elmúlt években munkavállalóként számos külső tényezőhöz voltunk kénytelenek alkalmazkodni, ezek pedig minden bizonnyal komoly hatást gyakoroltak a személyes életünkre és a mentális egészségünkre is. Ezek a hatások akarva akaratlanul lopóztak be a mindennjainkba, ennek hatására pedig elképzelhető, hogy a munkavégzésünk hatékonysága is csökkent.
Mindezek kapcsán szerezett online konferenciát a Jobsgarden „Felelős-e a munkáltató a munkavállaló mentális egészségéért?” címmel. Az előadásokon keresztül egyebek között azokat a kérdéseket járták körbe, hogy: meddig tart a munkáltató felelőssége a munkavállalók mentális egészségéért? Dolga-e, hogy belépjen erre a területre, és ha igen, akkor miért teszi? A mentális jóllét része-e a vállalati kultúrának vagy a mentális egészség magánügy?
A dolgozók jólléte munkáltatói felelősség is
Világszinten számos vállalat ismerte már fel, hogy igenis felelőssége a munkáltatónak, hogy a kollégák jól érezzék magukat a bőrükben, ez pedig
nem csupán testi, de lelki értelemben is értendő.
Persze mielőtt azt gondolnánk, hogy ez a téma újkeletű, akkor ki kell, hogy ábrándítsunk mindenkit, ugyanis az Európai Bizottság 2014-ben közölt egy részletes útmutatót, ami „A mentális egészség támogatása a munkahelyen” címet viseli, és ami részletesen taglalja, miért is annyira fontos mindez.
Néhány részlet
Az útmutatóban egyebek között arról írnak, hogy
a munkáltató eleve munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok értelmében is köteles megelőzni a mentális egészség munkahelyi okok miatti károsodását.
Ezen a pontos fontos kiemelni, hogy az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) és partnerei szöuli nyilatkozata kimondja: az egészség és a biztonság alapvető emberi jog.
„Az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok értelmében azt is biztosítani kell, hogy a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés olyan területeken, mint például a munkaerő-felvétel, az előléptetés és a képzéshez való hozzáférés.
E kötelezettségeken túl sok munkaadó ítéli hasznosnak a mentális egészségbe való beruházást, hiszen az a szervezet szellemiségének és kultúrájának a része.”
– emelik ki a szerzők.
Csak az utóbbi időben lett ez kiemelt téma
Azonban hiába az Európai Bizottság 2014-es útmutatója a vállalatok csak nemrégiben kezdtek el ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, igazán akkor lett mindez kiemelt téma, amikor a koronavírus járvány kitörése miatt az emberek jelentős része home officeba kényszerült.
A lezárások és korlátozások eredményeként pedig a munkavállalók elkezdtek frusztrálttá válni, a kiégés veszélye fenyegette őket, így a cégeknek fel kellett ismerni, eljött a közbeavatkozás ideje.
Ennek kapcsán egyébként egy a CBNC-nek adott korábbi interjújában az Adecco CEO-ja azt mondta: „A korlátozások második hullámának idején
magas érzelmi intelligenciával rendelkező vezetőkre van szükségünk, mert látjuk, hogy az emberek szenvednek.
Ez az odafigyelés lehet a kulcsa annak, hogy ebben az új rendszerben a menedzserek és vezetők jól gondoskodjanak a csapatukról.”
Romló mentális egészség
A világjárvány egyértelműen rányomta a bélyegét a mentális egészségre. A Proffesion például azt írja, hogy egy 8 ország 8 ezer irodai munkát végző munkavállalójával végzett felmérésből kiderül, csaknem 30 százalékkal rosszabbodott a dolgozók mentális állapota a járvány kitörésétől számolva, azonban
csupán tízből egy válaszadó érezte azt, hogy a közvetlen felettese várakozást meghaladóan tudta támogatni.
A romló állapotokról egyébként Kováts Adél – Kossuth-díjas színésznő, a Radnóti Miklós Színház igazgatója – is beszélt a Jobsgarden online eseményén. Mint mondta „Nagyon nehéz két év van mögöttünk, mert a színház extrém módon sújtva volt a covid által. Az a motiváció, amivel mi dolgozunk, nagyon sokszor került kilátástalan helyzetbe. Az egész szakma érintődött meg attól, hogy hirtelen azt éreztük, nincs ránk szükség”. A színésznő arról is beszélt, hiába oldották fel a korlátozásokat, hiába lehet ismét szabadon színházba járni, sokan még mindig félnek, ez pedig hatással van a színházban dolgozók mentális állapotára is. A színésznő igazgatóként azonban fontosnak tartja, hogy ezeket a mentális blokkokat feloldják, ezért sok mindent kitalált: rendszeresen vannak nyitott beszélgetések, melyek során őszintén beszélnek egymással a résztvevők, valamint van egy háromtagú, kommunikációt segítő csoport, rajtuk keresztül is lehet jobban érzékenyíteni.
Szerző: G.P.
Fotó: Envato