Kék gazdaság
Kék gazdaság felirat

Kékülő gazdaság – a környezet védelme menő

H I R D E T É S

A kék gazdaság olyan közgazdaságtudományi gondolkodásmód, amely napjaink kihívásaira reagálva a természet állapotának javításával párhuzamosan a fenntartható fejlődés mellett kötelezte el magát. Az utóbbi hetek szélsőséges időjárása kontinens-szerte katasztrófafilmbe illő jeleneteket hívott életre. A bolygó folyamatosan figyelmeztet, hogy az utolsó órában vagyunk, és elérkezett a cselekvés ideje. Professzor Dr. Wilhelm Márta gondolatai.

Néhány közgazdász különös összefüggésrendszerre figyelt fel, mégpedig a gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) rendszerek és az ökológiai folyamatok, az ökoszisztéma működése között. Az élővilágban a „k” és „r” stratégiás reprodukciós modell gyakorlatilag a gazdaságban is megállja a helyét, s még számtalan kölcsönhatási rendszer, szabályrendszer igaz gazdaságunkra, ugyanúgy, mint az ökológiai rendszerekre is.

A kék gazdaság azt a szemléletmódot képviseli és hangsúlyozza, hogy tekintsük magunkat ismét a természet részének, és alkalmazkodjunk alázatosabban annak rendszeréhez. Nem állítja, hogy a fogyasztás teljes visszafogására lenne szükség (nyilván ezt ebben a formában már majdhogynem lehetetlen is volna kivitelezni), viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleginél jóval szimbiotikusabb rendszerben lehetne élni és működni a természettel, a környezetünkkel.

Az ember pillanatnyilag nagyfogyasztóként funkcionál, és egyre kevéssé érzi határait. Legalábbis eddig kevésbé érezte. Egy-egy esemény persze megmutatta lehetőségeink végességét és kiszolgáltatottságunk mértékét, például, amikor a kilencvenes években, New Yorkban a szaporodó számú klímaberendezések üzemeltetésének érdekében korlátozni kellett a mosási tevékenységet a mosodákra heti egyszeri alkalomra fejenként, annak érdekében, hogy a szintén áramot használó metró is járni tudjon. Ezeket azonban eddig csak egyedi szélsőségeknek tekintettük.

Az utóbbi időszak eseményeinek tükrében azonban az ember is kénytelen fejet hajtani, a megszorítások, korlátozások mentén belátni, hogy bármennyire is nyeregben érezzük magukat, még mindig nem mi uraljuk a természetet, hanem a természet ural minket.

A fogyasztói társadalom az ember kényelmét szolgálja, ugyanakkor bizonyos szempontból kiszolgáltatottabb helyzetbe is hozza, mintha önellátó lenne. Az iskolákban elérhető elméleti tudás zöme már rég nem arról szól, hogyan tartsa fenn magát a természet részeként. Az ősöktől megszerezhető tapasztalatok száma is véges, hiszen hosszú évtizedek óta generációk sora urbanizálódott, és vásárolja meg a „szájába repülő sült galambot”.

A kék gazdaság szemlélete szerint sokkal többeknek kellene visszatérni az önfenntartáshoz, nyilván amennyire a lehetőségek engedik. Léteznek Magyarországon is önfenntartó falvak, ahol az árucsere egy zártabb rendszeren belül zajlik. Léteznek szisztémák a kisebb helyi gazdaságok támogatására, akár egy picit magasabb áron is.

Mivel az ember jobbára elveszítette a kapcsolatát a természettel, nem látjuk tisztán, hogy egy-egy lépésünknek milyen következményei vannak. Magyarország nem kifejezetten gazdag ország, mégis hatalmas az ökolábnyomunk, például a skandináv jóléti államokéhoz képest. Pazarló életmódot folytatunk.

A környezetre vigyázni, észszerűen fogyasztani nem snassz és nem ciki, hanem egyre menőbb dolog, ráadásul jól felfogott érdekünk. Érdemes tehát a hétköznapok folyamán is, a munkahelyeken, otthonainkban is e szellemiségnek megfelelően élni, és amiben csak lehet, visszafogni pazarló fogyasztásunkat. Ha csak eggyel többen kapcsolunk le eggyel több elektromos eszközt, vagy zárjuk el a csapot fogmosás közben, vagy használjuk a klímaberendezést kizárólag kifejezetten indokolt esetben, vagy vesszük meg a kevesebbet utaztatott helyi terméket akár kicsit drágábban, máris fellélegzik a Föld. Hagyjuk levegőhöz jutni!

Szerző: B.E.

#fenntarthatosag #kekgazdasag #kornyezetvedelem

H I R D E T É S