Mindenkinek vannak álmai, amelyek vezérelnek, erőt és lendületet adnak, ám sokan megmaradnak az álomvilágban és a megvalósítás mezejére egyáltalán nem tévelyednek.
Az álmok, a célok fontosak az életünkben, mert keretet adnak a napjainknak. Célt fogalmaznak meg, amelyért úgy gondoljuk, hogy érdemes küzdeni. A családi támogatás, a szerencse, a szociális környezet, a tanulmányok, a tanárok és még lehetne sorolni, hogy mennyi minden befolyásolja azt, hogyan alakul az életünk. Van, akinek sokat ad a sors, mégsem tud azzal gazdálkodni, mások mindezt csak tovább fejlesztik, gazdagítják. Aztán vannak azok, akik a kevésből is kihozzák, amit csak lehetséges. Erre nagyon jó példa Ásós Géza. Ha nem mond semmit a neve: övé az első magyar cigány étterem.
Bizony, Ásós Géza egy roma származású férfi Békés vármegyéből, aki már gyermekként arról ábrándozott, hogy felnőttként étteremtulajdonos lesz. Ahogy ő mondja, jobban szereti a cigány kifejezést, mert szinonimaszavakról van szó, ugyanazt jelenti mindkettő. Pusztán a szóismétlések elkerülése érdekében használná a roma kifejezést, de magát igazi cigánynak tartja. Táncolni és énekelni ugyan nem tud, mint amiben a romák jeleskednek, de a cigány vendéglátás az a vérében van.
Ásós Géza gyermekévei
A békési cigánytelep nem az az ugródeszka, amely csupa-csupa lehetőségeket tartogat az ott felnővő gyerekeknek. Géza már akkor belátta, hogy csakis az az övé, amit megtanul vagy megteremt magának. Ennek következménye volt, hogy jó tanulóként fejezte be az általános iskolát és a helyi gimnázium speciális angol szakára felvételt nyert. Szülei azonban tudták fiuk korlátait, aki nehezen viseli az egy helyben ülést és a bezártságot, ezért inkább asztalosnak adták. Így került a helyi cigány iskolából egy olyan közegbe, ahol rajta kívül egy roma származású diák sem volt. Ezt a negatívnak tűnő jelzőt azonban sosem tapasztalta igazán. Általános iskolában azért, mert az osztálytársai 99%-a hasonszőrű volt, mint ő. Középiskolában meg azért nem, mert romaként sem érezte úgy, hogy neki többet kell teljesítenie. Jól sportolt, igazi közéleti személyiség volt.
Kamaszkorban adódtak nehézségek (kinek nem?), de már ekkor fontos volt számára a munka. Az építőiparban dolgozó édesapja mellé gyakorta szegődött segítőként hétvégente, hogy a munkával megszerzett pénzét magára fordíthassa. Szülei ugyanis a keresetét nem vették el tőle, hanem arra kérték meg, hogy fordítsa magára, így nekik egy gyerekekkel kevesebbről kell ruházkodás és a bulik finanszírozása szempontjából figyelniük.
Az álmok megvalósítása
Hamar felnőtté vált és nemcsak a munka frontján állta meg a helyét, hanem 17 évesen megismerte jelenlegi feleségét, akivel három gyermeket vállaltak. Azóta már egy pici unoka büszke nagypapája is.
Belekezdett ugyan a tanítóképző főiskolába, de az egyik tanára azt mondta, hogy Ásós Gézának sosem lesz diplomája. Igaza lett. Diploma nélkül is étteremet nyitott.
A cigánysorról származó Géza származását meghazudtolva olyan neveltetést kapott, amelyben a helyes viselkedés, a tanulás és a munka érték volt. Édesapja csupán 8 osztállyal rendelkezik, de keményen dolgozott azért, hogy családja számára mindent megadhasson. Ásós Géza pedig ugyanezt csinálja.
Gyermekként arról ábrándozott, hogy majd egyszer étteremtulajdonos lesz. Habár jelenleg üzemeltetőként működteti az ország első és egyetlen cigány éttermét, az eddig vezető út sem volt egyenes és akadálymentes. Az országban több olyan vendéglő létezik, amelyik gazdag roma származású birtokában van, de a Kira Vendéglő az, amelyik nyíltan vállalja a cigány jelzőt a cégtáblán, a rendezvényeken, a nyilvánosság előtt. Emiatt mondható a Kira az első igazi cigány vendéglőnek.
Beszélgetésünkkor nagy őszinteséggel vallott a pénzzel való kapcsolatáról. Mindig is szerette és vágyott a pénzre és ma is ez ad számára motivációt, hiszen elsődleges célja neki sem más, mint hogy családjának nyugodt és boldog életet biztosíthasson.
Amikor pénz állt a házhoz, akkor is azon gondolkodott, hogy mibe fektessen be. Ekkor vásárolt egy büfékocsit és a Kira Büfével indult el minden. Street food ételekkel várta azon a cigánysoron a vendégeit, ahol ő is felnőtt. A Kira Büfével egy időben létezett egy másik, közeli településen a Kira Csemege, majd ezek megszűnése után nyílt a Kira Pub, amely egy pályázati lehetőséget meglovagolva vált Kira Vendéglővé. Sokat kellett dolgoznia Gézának azért, hogy talpon maradjon, és ahogy sok más területet, így a vendéglátósokat is nagyon megtépázta a pandémiás időszak. Akkor úgy tűnt, hogy nem is lehet megmenteni. Segítségül érkezett számára a fesztiválozás lehetősége. Ez azonban egy cigány életforma, amely folytonos távollétet igényelt a családjától. Felesége tűrőképességének köszönhető, hogy kitartottak egymás mellett. A sok munka meghozta az eredményét, Géza és csapata visszatornázta magát. Annyira, hogy a Békésen működő neves étterem, a Dübögő üzemeltetését ma már ő végzi és Kira Étterme is ide költözött. Elmondható, hogy mára az övé a legnagyobb étterem Békés városában, de nevét ismerik a megye más településein éppúgy, mint az országban. Sőt, neves gasztro szakemberek is elismerően vélekednek munkájáról.
Nemcsak az étterem vezetése, a munkatársak irányítása tartozik a munkakörébe, ugyanis egyetlen szakácsként saját maga látja el az ételek elkészítését. Olyan gárdája van, akik mindent a keze alá készítenek. Az ilyen nagy volumenű munka nem is tudna másképp működni. Amennyire csak lehet, a vendégek fogadását is szerepkörének tekinti. Éttermével nemcsak az a szándéka, hogy jól laktassa a hozzá forduló vendégeket, hanem az is, hogy ebben a tébolyult világban arra a kis időre, amíg nála vannak, el tudják felejteni a hétköznapi gondjaikat. Ha emellé még az általa készített ételekkel is elégedettek, akkor már megérte. Ha pedig vissza is térnek, akkor beigazolódik az, hogy valamit jól csinál.
A negyvenes évei közepén járó Ásós Géza már elérte azt, amiről nagyon sokan csak álmodoznak: megvalósította gyermekkori álmát. Kíváncsian várjuk, hogy vajon mit tartogat számára a jövő?
Rónai Márta