Bármiről is legyen szó, mindig lesz olyan a környezetünkben, aki az állításainkat meg tudja erősíteni és olyan is, aki viszont mindazokat cáfolja. Ha a munkakörök nehézségi fokát vesszük alapul, akkor a nehéz munkák közé egyesek a légiutaskísérőkét szinte biztosan nem sorolnák közéjük.

 Betöltés ...

A stewardok és stewardessek lényegében felszolgálók, vagyis vendéglátósok, akik mindezt a levegőben teszik. Na, és?! Mi ebben a nagy szám?

Valóban az utasok kiszolgálása az egyik fő szempontjuk és mindezt a levegőben kell megtenniük, de még ennél is több, amit munkájuk során elvégeznek.

Ha azt mondom, hogy ennek a hivatásnak is vannak nehézségei, akkor nem mondunk újat, hiszen ezt bármelyik szakmára rá lehet húzni. Inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy milyen kihívásokat tartogat ez a szakma, amelyet nem mindennapi körülmények között, a levegőben végezve tesznek meg a légiutaskísérők.

Az első kihívás a mindennapi veszélye annak, hogy az a hatalmas fémszerkezet lezuhan az égből.

Elvárás a stewardessektől, hogy legyenek kedvesek, pedig ez minden bizonnyal nagy önuralmat és türelmet igényel tőlük, tekintettel arra, hogy a munkaidejük sok esetben az éjszakát, a hétvégéket, az ünnepnapokat is lefedik. Ez a szabályozott életvitel megterhelő és akkor még nem is beszéltünk az időeltolódásról. Bizony, a több órás repülőutak során, az úti cél elérésekor gyakran időzónát is átlépnek, amely jelentős fizikai és mentális fáradtságot eredményezhet. Az időeltolódás pedig hatással van a biológiai órára is.

Nemcsak az idő, de az időjárásbéli különbségekkel is számolni kell. Gyakran ugyanis egészen más klímába érkeznek meg, mint amilyenből elindultak és ez szintén stressz a test számára.

Aki a légiutaskísérő hivatást választja, az rajonghat a repülésért (legalábbis nem árt), de az utasok között lehet olyan, aki retteg minden egyes, a repülőn eltöltött percben. Ezért a stewardesseknek fel kell készülniük váratlan helyzetekre és vészhelyzetre is, mert az utasok és a repülés biztonsága a fő céljuk.

Természetesen szükséges az idegen nyelvi tudás, de alapjában véve jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük, hogy az utasokkal és a személyzet többi tagjával is hatékonyan együtt tudjanak működni. A repülés során sok és sokféle emberrel találkozhatnak, ráadásul a más-más kultúrából eredő különbségeket is helyén kell kezelniük.

Mindenkinek vannak rossz napjaik, de a repülőgép utastere nem az a hely, ahol annak teret engedhet az ember, pláne akkor nem, ha légiutaskísérőként dolgozik a fedélzeten. 

Törékeny, vékony és dekoratív hölgyekként képzeljük el a stewardessek külsejét (társaságonként meghatározottak a fizikai adottságok és a megjelenés), az igényesség azonban minden légitársaság esetében elvárás. Van, ahol még a köröm hossza is szabályozott és van, ahol kizáró ok lehet a piercing vagy a tetoválás viselése. Az is elvárás, hogy rendelkezzenek kellő erőnléttel, ugyanis sok esetben kell az utas poggyászát a poggyásztartóba behelyezni, amely egy súlyzós edzéssel is felér, pláne, ha ezt többször kell egy út során gyakorolni. És a „rendetlenkedő” utasokat is fegyelemre kell inteni, amely megint csak igényel némi pszichológiai érzéket, erőt, empátiát, jó kommunikációt.

Talán érzékeltetni tudtam, hogy nem pusztán repkedésről és az utasokkal való bájos csevejről van szó, amikor a stewardessek dolgoznak. Munkájuk változatos, de megvan annak a maga veszélye és nehézsége. Talán éppen ezért olyan vonzó.

Rónai Márta