diakmunka, berigeny, munkaltato, munkaeropiac
Fotó: Envato

A diákmunkás tudatos munkavállalóvá válhat később

H I R D E T É S

A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki a Meló-Diák kutatásból.

A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató az április 28-án Kecskeméten megrendezett HR Festen.

Reális a diákok bérigénye

A pénz a diákmunka esetében is a fő motiváló erő, de az ifjú munkavállalóknak a munkabéreket illetően nincsenek irreális elvárásaik:

az „elfogadható nettó órabér” szintjét 82 százalékuk 1150 és 1500 forint közé „lőtte be”, a kétezer forintnál magasabb órabért csupán kevesebb mint 3 százalékuk tartotta reálisnak.

Az 1150 forint fontos határ: a 20 százalékos minimálbér-emelést követően 2022-től ennyi a minimális bruttó órabér, amely a 25 évnél fiatalabbak esetében egyúttal nettó is, hiszen ők – még jóval magasabb kereset esetében is – szja-mentességet élveznek. A Meló-Diák ezzel kapcsolatban is megkérdezte a véleményüket; a többség természetesen „jó dolognak” tartotta a változást, 40 százalékuk egyenesen úgy nyilatkozott: az, hogy több marad a zsebében, több munkára sarkallja.

A bér fontos, a munkáltató hírneve kevésbé

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a legtöbben (36 százalék) a bérezést tartja a legfontosabbnak. A további két „dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő közel 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.

Megélhetésre és megtakarításra költenek

A „két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre kapott a Meló-Diák. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az „egyszeri” kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.

Iroda, áruház, vendéglátás

A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják: közel háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3-4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2-t, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két „végletet”: a heti néhány órát, illetve az 5-6 napot.
A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal a Meló-Diák által kínált munkalehetőségek között is a leggyakoribbak, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők többsége szinte biztosan talál kedvére való és a fizetés-elvárásainak is megfelelő lehetőséget – hangsúlyozta ifj. Vida Péter.

Forrás: OTS
Fotó: Envato

H I R D E T É S