2021 szeptemberében még 5,5%-volt az infláció Magyarországon, egy évvel később, 2022 szeptemberében pedig már 20,1%. A pénzromlás azóta sem áll meg, 2022 decemberében már 24,5%-ot mértek. Munkaerőpiaci szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy a bérek követik, követhetik-e ezt az ütemet?
Ebből a szempontból rossz hír, hogy a Karriertrend.hu felmérésében, melyre több, mint 3000 válasz érkezett, a munkavállalók 90%-a felelte, hogy a fizetése nem követi az inflációt. Ez azért is probléma, mert ha az infláció nagysága meghaladja a bérnövekedés ütemét, akkor a fogyasztók az idő előrehaladtával kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, így csökken az életszínvonaluk, emellett a gazdaság is recesszióba kerül.
Elmarad az infláció mögött a béremelések mértéke
Egy tavaly év végi felmérés szerint egy év alatt 11 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére. A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest.
A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Mindez azt mutatja, hogy fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac, ugyanis hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. 2023-ra vonatkozóan egyelőre csak találgathatunk, de egyre több munkaerőpiaci elemző számol azzal, hogy idén a versenyszférában a reálbérek 3-4 százalékos visszaesésére kell számítani. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a munkaerő elvándorlása a következő időszakban.
Pozitív példa a nagyvállalatok között az Audi
Ha az idei évi fejleményeket nézzük, Magyarország egyik legnagyobb munkaadója, az Audi újabb inflációkövető bérkorrekciót ad a dolgozóinak. Mivel a KSH friss adatai alapján a tavalyi éves infláció átlaga 14,5 százalék lett, ezért a vállalat a 2022-es 3+9 százalékos bérkorrekció után 2023. január elsejétől további 2,5 százalékos inflációkövető alapbéremelést hajt végre. A következő bérmegállapodások pedig februárban indulhatnak meg a vállalat és a szakszervezetek között.
A legtöbb vállalatnál azonban nem követik az inflációt a bérek, erre utalhat az is, hogy egy friss felmérés szerint már nem a nyaralásra vagy a hosszú hétvégére költenék a béren kívüli juttatásokat a dolgozók. Az Edenred 2022 novemberi kutatása a növekvő infláció hatásainak szempontjából vizsgálta a munkavállalók igényeit. A megkérdezettek túlnyomó többsége inkább választana alacsonyabb nettó összegű juttatást, ha arra költhetné, amire szükséges.
Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére, élelmiszerre, vagy rezsire fordíthatná.
A kisebb cégeknél maradt el leginkább a béremelés
Szintén az Edenred Magyarország hozta nyilvánosságra, hogy a csaknem ezer hazai munkavállaló megkérdezésével készült felmérésük szerint a válaszadók 34 százaléka 5 és 10 százalék közötti béremelést kapott 2022-ben, 22 százaléknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, 31 százaléknak pedig egyáltalán nem nyúltak a béréhez.
A béremelés elmaradása a kisebb – ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató – vállalkozásoknál volt a leginkább jellemző. Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról viszont már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatást, 8 százalékot az évközi béremelést és 17 százalékot az időszakos támogatást kapók aránya.
Szerző: K.T.
Fotó: Envato