Az egyik ismerősöm azt írta a neten privát üzenetben, hogy a lánya az általam megosztott álláshirdetés útján találta meg az új munkahelyét, ami nagyon tetszik neki, jól érzi magát és hosszú távra tervez ott maradni. „Cserébe” hónapokkal később a lánya beajánlott egy munkára ahhoz a céghez, ahol elhelyezkedett. Valami ehhez hasonló egy networking-folyamat eredménye is, azaz amikor a kapcsolatok kiépítésével akár a saját, akár a cégünk gyarapodását, előremenetelét segítjük elő.
Maga a network szó alatt hálózatot, a networking alatt pedig hálózatépítést értünk. Egyre több konferencián, szakmai találkozón biztosítanak külön időt a networkre, azaz arra, hogy a résztvevők megismerjenek új embereket, akár leendő (üzleti) partnereket, hogy ők maguk is bemutatkozhassanak másoknak. Külön rendezvények, üzletember-találkozók is hivatottak erre, és ha valaki ráérez ennek az ízére, megtapasztalhatja az (anyagi) előnyeit. De nem kell üzletembernek, üzletasszonynak lenni ahhoz, hogy a networkinget a saját életünk előmozdítására bevessük.
Közszájon forog a gondolat: „az emberek szeretnek segíteni, de csak akkor segítenek, ha tudják, hogy miben segíthetnek.” Például, ha valaki állást keres, megkeresheti az ismerőseit. Akár a közeli, akár a távolabbi (közösségi médiás) ismerőseinek is írhat egy rövid levelet, amelyben megkéri őket, hogy ha ilyen és ilyen munkalehetőségről tudnak, akkor értesítsék őt. Persze, ehhez tudnia kell, hogy milyen jellegű munkát szeretne, a „bármilyen” vagy a „mindegy” szóra keveseknek indul be az emlékezetükben a kutakodás. Ha másokkal megosztjuk a céljainkat, ha tudják, hogy mi felé törekszünk, könnyebben kaphatunk segítséget. A problémáinkra a legtöbb esetben ugyanis a komfortzónánkon kívül kell keresni a megoldásokat. Általában nem kell egyedül kitalálnunk mindent, a családunkon, a kollégáinkon kívül akár a szomszédhoz, az ügyfeleinkhez is fordulhatunk kéréssel. Meg fogunk lepődni a segítő szándékon.
Szakemberek szerint a kapcsolati tőke szabad mozgósításának korát éljük, a networking a 21. század leghatékonyabb eszköze. A fogalom tulajdonképpen a személyes, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítését foglalja magában. Az ismerősök ajánlása mind az üzleti, mind a magánéletben számos előnyhöz, sikerhez juttathat bennünket. Hogy képesek legyünk jól működtetni, érdemes jobban megismernünk a folyamatot. A hatékony networkinghez elsősorban a fülünkre és a szánkra lesz szükségünk, azaz hallgatnunk és beszélnünk kell, és épp olyan mennyiségben, mint ahogy ezek az érzékszervek a rendelkezésünkre állnak: kétszer annyit hallgatni, mint beszélni. Tehát egy „ismerkedős” alkalmon figyeljünk arra, hogy mit mond a beszélgetőpartnerünk, legyünk nyitottak, kíváncsiak rá, bátran kérdezzünk tőle. Ha célunk is van ezzel az új kapcsolattal, ne támadjuk le rögtön a kérésünkkel, amikor már megismert bennünket, sokkal készségesebb lesz velünk.
A személyes találkozók esetén jó, ha van névjegykártyánk (online kapcsolódás esetén az e-mailünk névaláírásával helyettesíthetjük), aminek segítségével visszaemlékezhet a beszélgetésre a partnerünk. A networking alapja a kapcsolódás, ezért legyünk mozgásban, keressük az emberekkel való találkozások lehetőségét, és a találkozás után is maradjunk kapcsolatban velük. Egy konferencián vagy rendezvényen ne az ismerőseinkhez csatlakozzunk (hiszen őket bármikor el tudjuk érni), elegyedjünk beszédbe azokkal, akikkel korábban még nem találkoztunk. Mindez akkor működik, ha tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, és folyamatosan időt szánunk erre. Mint ahogy szívesen ajánlunk egy jó autószerelőt vagy cukrászdát másoknak, ugyanúgy üzleti vagy más jellegű ismerőseinket is összeköthetjük azzal, akinek szüksége van a termékére vagy szolgáltatására. Így a viszonossági alapon működő ajánlórendszerben mi is eszébe jutunk a beszélgetőpartnerünknek, ha a segítségünk kell valakinek. Valahogy úgy, ahogy Winston Churchill a maga korában megfogalmazta: „Abból élünk, amit kapunk, de úgy, ahogy adunk.”
Szerző: K.T.
#network #uzlet #HR #karrier #allas