Miért életbevágóan fontosak a kapcsolatok a munkahelyen?
Amikor a csapatépítő tréningek elterjedtek hazánkban, úgy tűnt, mintha a munkavállalók és a munkadók is megértették volna, hogy a csapatlégkör, az összetartás, a munkahelyi kapcsolatok életbevágóan fontosak, mind az eredmények, mind a dolgozók mentális egészsége szempontjából. Aztán amikor a csapatépítő tréningek új irányt vettek, kiderült, hogy a lényeget csak kevesen értik. A közös disznóvágás, a közös wellness, a közös alkoholos búfelejtés nem hozták meg a kívánt hatást. Miért? Mert a fizikai együttlét önmagában kevés. Az, hogy egymás mellett eszünk, iszunk, alszunk, nem elég a kapcsolatok fejlesztéséhez, az egészséges csapathangulat kialakításához.
De végül is miért fontosak a kapcsolatok a munkahelyen?
A Maslow-piramist ma is sokan szentként tisztelik, és ha ebből indulunk ki, akkor vannak fontosabb dolgok, mint a kapcsolatok. Ott vannak például a létszükségletek (evés, ivás, alvás, oxigén), és ott van a hierarchia második fokán a biztonság iránti szükséglet. A kapcsolatok iránti igény csak később következik a sorban. Csakhogy Maslow felett eljárt az idő.
Edward L. Deci és Richard Ryan az 1980-as években kezdték meg az öndeterminációs elmélet (self-determination theory) kidolgozását. E szerint minden embernek három veleszületett pszichológiai szükséglete van: a kompetencia, az autonómia és a kötődés iránti igény. Mindhárom nélkülözhetetlen a lelkileg egészséges élethez. Igaz, nem azért jelentkezünk egy állásra, mert baráti körünket kívánjuk gazdagítani, mégsem mindegy az egészségünk és a teljesítményünk szempontjából, hogy milyen kapcsolatot alakítunk ki munkatársainkkal és vezetőinkkel.
Roy Baumeister és Mark Leary 1995-ben publikált cikke alapvetően változtatta meg mindazt, amit a kapcsolatokról addig gondoltunk. A need-to-belong elmélet alapja, hogy a kapcsolatok kialakítása és fenntartása mindenütt jelen lévő igény és egyben a legerősebb emberi késztetés.
És álljon itt még egy hivatkozás. A Harvard Grant kutatás még 1938-ban indult és a világ leghosszabb ideig tartó kutatásává nőtte ki magát. Arra kereste a választ, mi kell a sikeres élethez. 724 kísérleti alanyt választottak ki a kutatók, és 75 éven át figyelemmel kísérték az életüket. Rendszeresen felkeresték és kikérdezték őket munkájukkal, magánéletükkel, egészségükkel kapcsolatban. Mérték a testsúlyt, a stressz szintet, a testmozgás mennyiségét, és mikor lehetett, a koleszterinszintet is. A projekt négy igazgatót koptatott el. 1972 és 2004 között George Vaillant pszichiáter volt a vezetője, aki így foglalta össze az elképesztő mennyiségű tapasztalatot: “Az egyetlen dolog, ami igazán számít az életben, az a többi emberrel való kapcsolat”.
Tisztelet vagy barátság?
Mit jelent az egészséges munkatársi kapcsolat? Mi az ideális? Ha tisztelik egymást a kollégák, ha elfogadják egymást, köszönő és „beszélgető” viszonyban vannak egymással vagy ennél több kell? Fontos-e, hogy meleg, baráti kapocs alakuljon ki, vagy elég az is, ha nem mennek egymás agyára? Saját tréningjeinken gyakran felvetődik ez a kérdés, és a résztvevők mindig azon az állásponton vannak, hogy a túl szoros kapcsolat, a szeretet vagy a barátság már sok, az feltétlenül a munka rovására megy. Ennek szögesen ellentmond a Gallup álláspontja. Több ezer munkavállalóra kiterjedő kutatásaik azt támasztják alá, hogy a tiszteleten és elfogadáson erősen túlmutató barátság nem csupán azért kívánatos a munkahelyen, mert attól jól érzik magukat az emberek, hanem azért is, mert megemeli a munkások cég iránti elkötelezettségét, és hozzájárul olyan fontos mutatók pozitív befolyásolásához, mint a profit vagy az ügyfélmegtartó erő.
Életbevágóan fontos tehát, hogy a munkatársak között meghitt, szoros kapcsolatok alakuljanak ki. Ez nem csak az egyének érdeke, hanem a cégek, cégvezetők érdeke is. Ez nem jelenti azt, hogy minden munkatársunkat a keblünkre kell ölelnünk, hiszen mindenki nem lehet bensőséges, közeli pajtásunk.
A kapcsolatok, főleg a minőségi kötelékek azonban nem maguktól alakulnak ki. A vezetők és a munkavállalók sokat tehetnek azért, hogy pozitív munkahelyi kapcsolatok épüljenek körülöttük.
És hogy munkavállalóként mit tehetünk pontosan, arra a cikksorozat második része ad választ.
Szerző: Sipos Tünde, tréner, Forlong Bt.
#mentalisegeszseg #munkahelyikapcsolatok #csapatepites #pszichologia