Amikor beköszönt a tél, sokunkban felmerül a kérdés: tényleg kevesebbet dolgozunk és kevesebbet tudunk csinálni, vagy egyszerűen csak más lett a tempónk? A téli lustaság nem pusztán sztereotípia.
Az az érzés, hogy a hideg évszakban lustábbak vagyunk télen, nem teljesen alaptalan. A sötétebb, hidegebb napok valóban megváltoztatják a testünk és az agyunk működését is. A napfény hiánya csökkenti a szerotoninszintet, amely a hangulat és motiváció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója. Emellett a belső óránk is könnyebben felborul a rövid nappalok miatt, ami fáradékonysághoz vezethet. Ezek a tényezők együtt hatnak arra, hogyan érezzük magunkat és mennyire tudunk fókuszálni a munkára.
Ez az állapot azonban nem lustaság, csupán más belső és külső feltételek mellett kell működnünk. A szervezetünk egy új ritmusra áll át a téli időszakban.
Több, mint lustaság
A szezonális hatások a hangulatunk mellett érintik az energiaszintet, a figyelmet és a motiváció is hullámzik az év során. A hangulatunkat befolyásoló tényezők – úgymint a fény mennyisége és a környezet – hatással vannak az agyi működésre, koncentrációra és mentális éberségre is. Vagyis nem feltétlenül lustaságról van szó, hanem inkább arról, hogy a testünk és az agyunk is takarékra kapcsol. A kulcs abban rejlik, hogy mennyire tudjuk és akarjuk a munkát olyan módon szervezni, amely illeszkedik ezekhez a természetes ritmusokhoz.
Reális terhelés
Az egyik legnagyobb téli produktivitási mítosz az, hogyha a munka nem megy olyan gyorsan, akkor lusták vagyunk. Csakhogy mindez inkább tervezési hibából fakad. A napok követik egymást és mi elvárjuk, hogy ugyanazzal a lendülettel és fókusszal működjünk, mint más évszakokban. Ez olyan, mintha egy termosztátot télen is a nyári hőmérsékletre állítanánk. Ahogy azt sem éreznénk komfortosnak, ugyanez lehet igaz a téli működésünkre is.
A jobb működés és hatékonyság érdekében a környezeti tényezőknek megfelelőenérdemes igazítani a terhelést. Azaz sokkal jobban teljesíthetünk a rövidebb, fókuszáltabb munkablokkokban, mert az energiaszint hullámzó lehet. A napi feladatok közé ékelődjön be több, rövidebb pihenő is. A hatékonyság érdekében pedig szükséges a reális célok kitűzése és megvalósítása. Ezzel is alkalmazkodni lehet a szezonális belső ritmushoz. A természetes fény maximális kihasználása mellett a mesterséges is segíthet pótolni a hiányzó napfényt.
Újraszervezés
A téli produktivitás kulcsa nem a lustaság leküzdése, hanem a munka és erőforrások megfelelő szervezése. Ehhez az szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, a nap melyik részében érezzük magunkat a legproduktívabbnak, mikor jár csúcsra a mentális erőnk. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkora időzítsük a legnehezebb feladatokat is akkorra. Ösztönző lehet, ha a napot is kisebb célokra osztjuk fel. Azok elérése motiváló lehet és kevésbé meríti tovább az energiaraktárunkat.
A hideg időszak lehet a magunkba fordulás ideje is, de ne feledkezzünk meg a kapcsolataink ápolásáról, a pihenésről, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a produktivitáshoz.