Aki heti 54 óránál többet dolgozik, azoknál a túlterhelés miatt nagy a halál kockázata – derül ki egy friss kutatásból.
Évente háromnegyed-millió ember halálát okozza a túlterhelés – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. A globális egészségügyi válság csak súlyosbodni fog, ha nem fordítunk rá kellő figyelmet – mondják a nemzetközi szervezetek.
Hogyan hat a túlterhelés az egészségre?
A Environmental International folyóirat cikke szerint a kutatók azt vizsgálták, hogy hat az 55 órát meghaladó munkaterhelés. A szerzők 2000-től 2016-ig vizsgálták a kérdést. A tanulmány megállapítja, hogy a túlterhelés a foglalkozási megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktora, amely a munkával kapcsolatos betegségek nagyjából egyharmadát teszi ki.
A túlzásba vitt munka krónikus stresszhez vezet, megnöveli a stresszhormon szintet, ez pedig magas vérnyomást és magas koleszterinszintet okoz. Az extrém terhelés az életmódra is károsan hat – kevesebb lesz az alvásidő és a mozgás, megnő az egészségtelen ételek fogyasztása, többet dohányoznak és isznak az érintettek.
A világjárvány pedig csak tovább fokozta a munkahelyi stresszt, miközben újfajta munkahelyi kimerültséget is hozott.
A cikk szerint a világ népességének 9 százaléka – a szám a gyerekeket is magában foglalja – munkaidőn felül dolgozik, 2000 óta pedig csak nő a túlhajszolt emberek száma. – számol be a BBC.
Ki hogy éli meg a túlterhelést?
A férfiak minden korosztályban hosszabb ideig dolgoznak, mint a nők. A túlterhelés a korai középkorban tetőzik, bár az egészségügyi hatások később jelentkeznek. (A tanulmány szerzői 10 éves periódust vizsgáltak; végül is a „túlmunka miatt bekövetkezett halál” nem egyik napról a másikra történik meg)
Az adatok alapján a délkelet-ázsiai emberek dolgoznak a leghosszabb ideig; Európában a legrövidebb a munkaidő. Az Európai Unió munkaidőről szóló irányelve tiltja az alkalmazottak számára, hogy átlagosan heti 48 óránál többet dolgozzanak.
A túlterhelés felszámolása
Ha a tendenciák az eddigi irányban folytatódnak, a túlterhelés – és a vele járó egészségügyi ártalmak – növekedésével kell számolni. A folyamat megszakítása mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára feladat.
A tanulmány hangsúlyozza a rugalmas munkabeosztás fontosságát, a munkarend egyensúlyának javítását szolgáló egyéb eszközöket, illetve a foglalkozás-egészségügy szerepét.
Nyilvánvaló, hogy sok munkavállalónak át kell alakítania a munkához való hozzáállását is – mindannyian megpróbálhatjuk visszaszorítani a túlterhelést, amely késő estig oly sokakat tapaszt a telefonokra. De a legkomolyabb változásokat kormányzati szinten kell eszközölni.
Azokban az országokban, ahol a munka korlátozására szigorú törvények vonatkoznak, a legfontosabb az, hogy a törvényeket betartassák és ellenőrizzék. A gyenge szociális védőhálóval rendelkező országokban pedig a szegénységellenes intézkedések és a jóléti programok segíthetik az önmagukat kizsigerelő embereket.
Fotó: Envato
#munkahelyiegeszseg #tulterheles #pszichoszocialiskockazat #munkaido #kimerultseg #hr