Sokaknak lehet ismerős az a szituáció, amikor egy kollégánkkal beszélgetve bevillan a kérdés: ki a fene lehet ő?
Félreértések és sértődések
A kollégáink felismerése alapvető udvariasság , de valójában olyan mély kognitív erőforrásokat igényel, amelyeknek sokszor nem vagyunk birtokában. Szinte mindenki hallott már az „arcvakság” nevű betegségről, amely az emberek 2 százalékát érinti. A betegség neve prosopagnosia, ógörög eredetű kifejezés és annyit jelent, hogy az arcok fel nem ismerése. Az arcvakságban szenvedők gyakorlatilag a saját édesanyjukat sem ismerik fel, csak az ismert hang alapján azonosítják az embereket, vagy a ruhája alapján mérik föl például, hogy ki van bent a munkahelyükön. Mindez komoly félreértésekhez és sértődésekhez vezethet.
Nem kell azonban ebben a betegségben szenvednünk, hogy kellemetlen szituációban találjuk magunkat. Egy ritkán látott kollégát nem könnyű felismerni. Ahhoz, hogy képesek legyünk megjegyezni valakinek a külsejét és egy pillanat alatt – napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal később – felidézni, a kognitív erőforrások széles skálájára van szükség: az agynak az arcfelismeréshez szükséges részeitől kezdve a vizuális feldolgozáson át a hosszú távú memóriáig.
A „fontos” emberekre jobban emlékszünk
A biológiai tényezők mellett azonban kulturális és társadalmi tényezők is közrejátszanak abban, hogy nem tudjuk, ki beszélget velünk a munkahelyünkön. Nemcsak arra vagyunk hajlamosak, hogy azokat az embereket jegyezzük meg, akik jobban hasonlítanak ránk, hanem előnyben részesítjük azoknak az arcát is, akiket fontosabbnak tartunk az életünk szempontjából: a vezető beosztású munkatársakét vagy a hatalmi pozícióban lévőkét.
Ezek a módszerek segíthetnek
Szerencsére vannak dolgok, amelyeket megtehetünk, ha azt szeretnénk, hogy mindenkit jobban felismerjünk és elkerüljük a kínos helyzetet, hogy nem ismerünk fel egy munkatársat. Annak érdekében, hogy jobban eligazodjunk az arcok tengerében, a szakemberek azt javasolják, hogy növeljük a baráti és társadalmi körünk sokszínűségét. A kapcsolatok mennyisége a „kontaktushipotézis” elmélete szerint egyenesen arányos a pontosabb emlékezettel. Ha nehezen tudunk nevet rendelni egy archoz, segítséget jelenthet az is, hogy más fizikai jeleket figyelünk. Megjegyezhetjük például a frizuráját, a testalkatát, a járását, vagy a jellemző öltözködési stílusát is.
Bármelyik módszert is válasszuk, fontos, hogy minél több embert tudjunk beazonosítani a munkahelyünkön és nem csak a kellemetlen szituációk elkerülése miatt, hanem azért is, hogy a legmegfelelőbb módon tudjunk kommunikálni az illetővel.
Szerző: K.T.
Fotó: Envato