A munkahelyi pletykát automatikusan negatív jelenségnek tartjuk, legalábbis a legtöbben így gondoljuk, pedig nem minden munkatársi beszélgetés rombolja a közösséget.
Talán nincs is olyan munkahely, ahol ne hangzana el időnként egy-egy félmondat a kávéfőző mellett vagy ebéd közben egy kollégáról, egy vezetőről vagy a vállalat jövőjéről. A munkahelyi pletyka szinte minden szervezet természetes velejárója. Általában azonban rossz szokásnak tartjuk.
A pletyka valójában az emberi kommunikáció egyik ősi formája. Robin Dunbar brit evolúciós pszichológus elmélete szerint a társas kapcsolatok fenntartásában hasonló szerepet tölt be, mint a főemlősöknél az egymás ápolása. A beszélgetések révén ugyanis nemcsak információkat osztunk meg, hanem megerősítjük a közösséghez tartozás érzését is. Dunbar szerint a hétköznapi beszélgetések jelentős része más emberekről szól, ami természetes része a társas életnek.
Ugyanakkor a munkahelyeken ennek különösen nagy jelentősége lehet. Egy új munkatárs számára a kötetlen beszélgetések segíthetnek megérteni a szervezet íratlan szabályait, a csapat működését vagy azt, hogy probléma esetén kihez érdemes fordulnia. Ezek az információk sokszor gyorsabban jutnak el az emberekhez, mint a hivatalos tájékoztatások.
Nem mindig rombol
Tegyük félre a negatív hozzáállást és fogadjuk el, hogy a pletyka nem minden esetben rosszindulatú. A Stanford Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói több vizsgálatukban arra mutattak rá, hogy az emberek gyakran azért osztanak meg egymással információkat mások viselkedéséről, hogy figyelmeztessék egymást a problémás helyzetekre vagy segítsék a közösségi normák betartását. Ebből a megközelítésből a pletyka akár egyfajta védelmi mechanizmusnak is tekinthető, amely hozzájárulhat a bizalom fenntartásához és az együttműködéshez.
Veszélyessé válhat
Azonban nagyon vékony a határ a hasznos információcsere és a romboló pletyka között. Amikor a szóbeszéd ellenőrizetlen feltételezésekre, személyeskedésre vagy rosszindulatú találgatásokra épül, könnyen mérgező légkört teremthet. Egy könnyelműen elhintett, alaptalan információ rövid idő alatt végigsöpörhet egy szervezeten, és olyan konfliktusokat okozhat, amelyek hosszú időre megrendítik a munkatársak közötti bizalmat.
A Society for Human Resource Management szakértői szerint a munkahelyi pletyka akkor válik veszélyessé, amikor a dolgozók hivatalos információ hiányában találgatásokba kezdenek. Ha a vállalati kultúrában kevés a nyílt tájékoztatás, az ott dolgozók más módon kezdenek magyarázatokat keresni. Sokszor csupán feltételezések alapján. Ilyenkor könnyen elterjedhetnek a valótlan híresztelések.
Az ember bizonyosságra törekszik, ezért információhiány esetén hajlamos saját magyarázatokat alkotni.
A bizalom a kulcs
A pletyka megszüntetése önmagában nem megoldás és nem is feltétlenül szükséges. Ami ennél fontosabb, az a bizalom megerősítése. Ha a munkavállalók időben, őszinte és egyértelmű tájékoztatást kapnak a fontos döntésekről, sokkal kisebb az esélye annak, hogy a pletykák átvegyék a hivatalos kommunikáció helyét.
