A fosszilis anyagokból nyert energia előállításakor a légkörbe távozó gázok felelősek az üvegházhatás jelentős részéért. Jó lenne tehát csökkenteni ezeket, de hogyan? Berki Gyula agrármérnökkel ötletelünk, aki jártas a biogázok világában és a környezetvédelem irányába is elkötelezett.

A nemrégiben napvilágot látott ENSZ-jelentés alapján az utolsó órákban kongatják a tudósok a vészharangot és hangsúlyozzák, hogy a fosszilis energiahordozók radikális és azonnali visszaszorítására van szükség. Mi válthatja ki ezeket? Ismerjük a szélmalmok, a napelemek nyújtotta lehetőségeket, az agrárium területén pedig a biogáz-üzemek jelenthetnek egy fokkal jobb alternatívát, mint ha a kőolajnál, a feketekőszénnél, a földgáznál maradunk.

Az állattenyésztés minden esetben „melléktermékeket” produkál, ilyenek a hígtrágya és az almos trágya. Ezek mindenképpen keletkeznek, így nyilván logikus, ha élünk a lehetőséggel, amit kínálnak. Ha minden egyes ember és minden egyes cég teszi a tőle telhető legjobbat fenntarthatóság tekintetében, akkor, ahogy azt már többször megfogalmaztuk, egy-egy apró lépéssel beljebb vagyunk.

Lássuk, mi mindent kínálhat egy biogáz-üzem:

A helyben keletkező magtári hulladékokat, illetve a trágyát baktériumok erjesztik. A szerves biokémiai folyamatok mentén létrejövő, helyben felhasznált biogázt elégetve a meghajtott motor és generátor áramot termel, nagyjából egy ezerfős település áramszükségletének megfelelő mennyiségűt. Hazánkban ezt az áramot a közös hálózatba kell visszaforgatni, de még így is megspóroltuk a kitermelésre és szállításra egyébként, más energiahordozók esetében fordított energiát, hiszen a trágya és a maghulladék helyben rendelkezésre áll. Amennyiben a helyben termelt áram helyben használható fel, az további perspektívákat nyit.

A trágyával természetesen a talaj minősége is javítható, ugyanez igaz tehát a növénytermesztés szintjén is: nincs szükség műtrágyára, nincs szükség a hosszú szállítási láncok beiktatására, ezzel máris csökkentettük a szén-dioxid kibocsátást, többek között az autók kipufogóin keresztül levegőbe eregetett gázok tekintetében. Amennyiben tehát lehetőség adódik az áram helyi felhasználásra is, még több energiát, időt és pénzt spórolunk, illetve az emissziót is jelentős mértékben tovább csökkenthetjük.

Ha a bio metánt esetleg a gépekben is fel lehetne használni a Diesel helyett, tovább növelhetjük a hatékonyságot – szövi tovább a lehetséges variánsokat a szakértő.

Ha fenntarthatóságra törekszünk, egyébként is érdemes a magunk területén belüli lehetőségeket egyszerűn és logikusan végiggondolni és megvalósítani. A legapróbb lépést is érdemes megtenni! Noha a biogáz-üzemek technológiája, azok megvalósítása természetesen nem olcsó, ha csak egy-két mezőgazdasági üzem is átáll, máris egy kicsit többet tehetünk a környezetért.

Gondolkodjunk lokálisan! A helyi felhasználás, a helyi munkaerő foglalkoztatása ismét a szállítási és szállítmányozási hurkok levágását teszi lehetővé, ezzel rengeteg üzemanyagot spórolhatunk és ismét jelentős mértékben csökkentettük a szén-dioxid kibocsátásunkat. Ez nem csak az agrárium területére igaz, bármilyen tevékenységet végző cég esetében hasznos és fontos fenntarthatósági szempont lehet.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal májusi energiastatisztikai riportja szerint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 59 százalékát nap, 22 százalékát biomassza, 11 százalékát szél, 4 százalékát biogáz, 2 százalékát víz, és ugyancsak 2 százalékát a kommunális hulladék megújuló része adta. A megelőző év azonos időszakához képest a nap, a kommunális hulladék megújuló része, a biomassza, a szél, a biogáz emelkedett, viszont a víz csökkent – közölte az energiahivatal.

Közzétette az idei LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége, az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest. Az egyik újdonság, hogy négy alprogramra bővült: a Körforgásos gazdaság és életminőség, a Természet és biológiai sokféleség, valamint az Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás alprogramok mellett megjelent a Tiszta energiára való átállás alprogram is. A teljes LIFE program összköltségvetése a 2027-ig tartó időszakra 5,4 milliárd euró. A teljes felhívás az Európai Bizottság egységes gyűjtőportálján érhető el.

Fotó: Envato

Szerző: B.E.

#fenntarthatosag #biogaz #helyimunkaero #foglalkoztatas #mezogazdasag