A home office fogalma a koronavírus járvány idején épült be a köztudatba, pedig nem egy új jelenségről van szó. A koronavírus előtt a munkaadók főként a jutalmazás egyik eszközeként tekintettek az otthonról dolgozás biztosítására részben azért, mert ismeretlen területnek számít. A jelenlegi számok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a koronavírus nagy lendületet adott az otthoni munkavégzés elterjedésének, de vajon mi lesz a pandémia után?

A koronavírus járvány előtt a távmunkások (az egyszerűség kedvéért szinonimaként kezeljük a home office és a távmunka kifejezéseket) aránya az Eurostat 2017-es felmérése alapján Kelet – és Közép-Európai államokra a 4%-os átlag a jellemző, hazánkban a 2017-es adatok alapján még az összfoglalkoztatottak 3%-át sem teszi ki a távmunkában dolgozók aránya, az elmúlt évek során sem volt számottevő változás.

Az otthoni munkavégzés/távmunka számokban

Az Eurostat 2018-as felmérése alapján (vagyis a koronavírus járvány előtt) az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztálynak csupán 5,2%-a dolgozott rendszeresen otthonról. Magyarország jelentősen le van maradva az atipikus foglalkoztatás terén a többi európai országtól, különösen Nyugat-Európától, ahol már évtizedek óta élen járnak az alternatív munkavégzési formák bevezetésében, alkalmazásában.

Magyarországon az elmúlt öt évben (2014–2019) a rendszeresen vagy alkalmanként távmunkát végzők aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 2 és 3% között mozgott, 2019-ben 2% volt. A KSH adatai alapján a koronavírus járvány kitörése után azonban fordult a helyzet. 2020 áprilisában dolgoztak a legtöbben (730 ezer fő) távmunkában, ami az összes foglalkoztatott 16,7%-a volt. Ez a szám augusztusra 249 ezer főre csökkent (5,5%) (vélhetően sok munkahelyen addigra visszaállt a megszokott munkarend). A koronavírus hatására 2020. novemberben a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 8,2% volt, 9,1 százalékponttal alacsonyabb a májusi csúcsnál, viszont közel négyszerese az egy évvel korábbinak.

A home office hatására fókuszáló kutatás

Sok munkaadónak félelme a home office-szal kapcsolatban, hogy ha a munkavállalója nincs állandóan jelen az irodában, nem végzi ugyanolyan hatékonyan a munkát. Ezen kívül problémaként jelenik meg az ellenőrzés kérdése is, valamint a munkahely iránti elköteleződés csökkenése is.

A Szerzők 2021 tavaszán folytattak le egy átfogó kutatást azok körében, akiknek (a járványtól függetlenül) legalább 3 hónapos home office tapasztalatuk van. A 600 fős online felmérés fő témája a home office-szal való elégedettség, amelynek egy fontos aspektusát képezte a szervezet iránti elkötelezettség és ezen munkavégzési forma kapcsolata.

A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy ki mennyi időt töltött home office-ban – legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, illetve, hogy a COVID világjárvány előtt dolgozott-e legalább 6 hónapon keresztül legalább heti 1 napot home office-ban.

A szervezet iránti elkötelezettség a home office-ban eltöltött idő függvényében

A szervezet iránti elkötelezettség kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy amióta otthonról dolgozik a válaszadó, fontosabb-e számára a munkahelye, továbbá, ha a jövőben is otthon dolgozhatna a jelenlegi munkahelyén, kevésbé szívesen válna-e meg tőle. A kutatás során rákérdeztünk a home office-ban dolgozó munkatársak fluktuációjára is.

Az eredmények alapján azok a leginkább elkötelezettek a szervezet iránt, akik a COVID kezdete óta dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, és a COVID világjárvány előtt is dolgozott legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban. Tehát volt korábbi tapasztalat, ami a járvány során pedig erősödött.

A szervezet iránti elkötelezettség tekintetében utánuk következnek azok, akik a Covid kezdete óta dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, viszont a Covid világjárvány előtt nem dolgoztak legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban. Tehát nem volt korábbi tapasztalat, szinte első alkalommal szembesültek ezzel hosszabb időn keresztül.

A legkevesebb elkötelezettséget azok mutatnak, akik a Covid előtt nem dolgoztak legalább heti 1 napot legalább 1 féléven keresztül home office-ban, és a Covid kezdete óta sem dolgoztak home office-ban legalább 3 hónapon keresztül legalább hetente 1 napot, ugyanakkor az élete során vagy a jelenlegi, vagy a korábbi munkahelyei közül bármelyiken dolgozott legalább heti 1 napot legalább 3 hónapon keresztül home office-ban. Ebbe a kategóriába valószínűleg azok sorolhatóak, akik valamilyen negatív élménnyel rendelkeznek, továbbá a járvány alatt sem volt lehetőségük ennek megtapasztalására.

Az eredményekből látható, hogy akinek a legtöbb tapasztalata van a home office-ban, azok mutatnak nagyobb elkötelezettséget a szervezetük iránt, vagyis a home office munkavégzés nem gyengíti a szervezet iránti elkötelezettséget. Ugyanakkor az is kiderül, hogy az elkötelezettség a munkahelyhez (szervezethez) köthető, és nem a munkavégzési formához (home office-hoz).

Tapasztaljuk, hogy a munkaadók sokszor félnek a home office alkalmazásától, míg a munkavállalók szeretik az otthoni munkavégzés lehetőségét. Véleményünk szerint ezen kutatás eredményei kapcsán alaptalan az a gondolat, hogy a home office miatt csökken a vállalat iránti lojalitás, már csak azért is, mert a home office során is számos eszköz áll a rendelkezésre, amellyel a szervezeti elkötelezettség erősíthető.

A kutatás mellett a járvány során kényszerűségből alkalmazott home office tapasztalatokat érdemes mérlegelnie mind a munkaadóknak, mind a munkáltatóknak. Ennek függvényében az alaptalan előítéletek ledöntése mellett sikeresen lehet azonosítani az ehhez kapcsolódó értékeket mindkét oldalon, és el lehet dönteni, hogy a jövőben mit részesítenek előnyben. Dönthet egy munkaadó, hogy nagyobb teret ad a home office-nak, mivel fontos számára az alkalmazottak jólléte, ugyanakkor az is lényeges szempont lehet, hogy vajon a munkavállalók mennyire lesznek hajlandóak visszatérni a régi kerékvágásba, miután megtapasztalták az otthoni munkavégzést.

Szakértők:

Venczel-Szakó Tímea, munkaerő-piaci szakértő, PTE KTK

Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK

Fotó: Envato