Az élet egy hullámvasút, amelyben egyszer fenn vagyunk és élvezzük minden pillanatát, majd nagy sebességgel roboghatunk lefelé és akár tartósabban a mélyben ragadhatunk. Az életünk változékonysága sok mindentől függhet. Az egyik tényező az évszakok változásához is köthető.
Vége a nyárnak. Nehéz elfogadni. Pláne úgy, hogy az idei nyár egészen októberig kitolódott. Még mostanában is kellemes napokat élhetünk meg, de az óraátállítás, a nappalok rövidülése, a fák színpompás levelei és azok avarrá válása kétségtelenül tudatják velünk, hogy jó idő ide vagy oda, itt az ősz.
Azt is tudjuk, hogy ezt a napsugárzást felváltja a napokon át tartó esőzés, amikor a sötétség, a szürkeség nemcsak a tájra ül ki, de a lelkünkre is. Vannak olyan szomorkás őszi, téli napok, amikor minden és mindenki idegesít. Kár lenne azonban mindent csak az őszre vagy a télre fogni.
Ha a rossz hangulat tartósan rád telepszik
Természetes, hogy nem nevetgélhetünk mindig és lehetnek rossz napjaink. Az is rendben van, hogy okokat és magyarázatokat keresünk állapotunkra. Ugyanis van, hogy igazából nincs semmi bajunk, de a hangulatunk mégis rossz. Ha nem csupán csak egy kiadós alvás hiányzik ahhoz, hogy ezen az enerváltságon túl legyünk, akkor lehet, hogy a SAD, azaz a szezonális affektív zavar kerített hatalmába. Ez egy olyan típusú hangulatzavar, amely súlyosabb és tartósabb formában mutatkozik meg és jellemzően az őszi, téli időszakban toppan be az életünkbe.
Mi jellemzi a SAD-ot?
A szezonális affektív zavart olyan tünetekkel jár, mint a lehangoltság, a depresszió, a szomorúság, a reményvesztettség. A reménytelenség olyan mértékben hatalmasodhat el az emberen, hogy a halál gondolata egyre gyakoribb lehet és akár az öngyilkosság gondolata is felmerülhet. Mindez társulhat olyan fáradtsággal, amely indokolatlan. Már a reggel nagyon nehezen kezdődhet és egész napra kihathat az energiahiány. Hiába igyekszik a SAD-ban szenvedő korán ágyba bújni, hogy kipihenje magát, mintha semennyi alvás nem lenne elég. Jelentkezhet alvászavar. A szezonális affektív zavar során elveszítheti az érdeklődést olyan tevékenységek iránt is, amelyek azelőtt örömet okoztak.
Egy másik kellemetlen tünet a súlygyarapodás tapasztalása, ugyanis hajlamos lehet az ember a túlevésre, a szénhidrátok iránt érzett vágy fokozódhat. Másoknál pedig akár a rossz étvágyban és ennek megfelelően fogyásban is megnyilvánulhat a SAD.
Ugyanakkor az elvonulás, az elszigetelődés, a társadalmi tevékenységektől való teljes elmaradás is jellemzője lehet.
A SAD oka
A SAD nem tekinthető különálló rendellenségnek, hanem egyfajta depresszióról van szó, amelynek ismétlődő, szezonális mintázata van. A szezonális affektív zavar kiváltó oka nem teljesen ismert, de az eddigi ismeretek alapján a fény hiányához kötik ezt a hangulatingadozással járó állapotot. A kutatások azt mutatják, hogy a SAD-ban szenvedő emberek esetében csökken a szerotonin neurotranszmitter aktivitása, amely a hangulat szabályozásáért felelős. A napfény oaz olyan molekulák szintjét, amelyek segítenek fenntartani a normális szerotonin mennyiséget is, de a SAD-ban szenvedők esetében ez nem működik megfelelően. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szezonális affektív zavar tüneteit mutatók esetében a melatonin mennyisége megnő, amely az alvás-ébrenlét fenntartásáért felelős. Ha a kelleténél több melatonin termelődik, akkor a sok alvás ellenére is álmos, fáradt, elcsigázottá válik az ember.
Nem segít az sem, ha a D-vitamin is fogyóban van a szervezetből, ugyanis a D-vitamin a szeratonin aktivitását is elősegíti. Az ételekkel bevitt D-vitamin mellett a szervezetünk is termel, ha napfény éri a bőrünket, azonban télen más a helyzet. A téli időszakban jóval kevesebb napfény ér minket és ez csak tovább ronthatja az állapotot annál, aki SAD-ban szenved.
Ha meg szeretnél szabadulni tőle
A szezonális affektív zavar kezelésére több módszer is létezik. A rendszeres testmozgással, az egészséges étrenddel, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, a hatékony stresszkezelési technikákkal enyhíthetjük a tüneteket. Azonban, ha a probléma túlnő rajtunk, akkor bevethető a fényterápia, amely során speciális fénylámpák használatával imitálhatunk nappali fényt.
Szakember segítségével a kognitív viselkedésterápia vagy a beszélgetéses terápia is hatásos lehet, különösen akkor, ha a fentiek betartása mellett sem enyhülnek a tünetek. A még ennél is súlyosabb depresszióval küzdők esetében pedig az antidepresszánsok is szóba jöhetnek, természetesen orvosi előírás alapján.
Rónai Márta