Egy kutatás szerint – koronavírus-járvány ide vagy oda – a karrierváltás ma is népszerű. A felmondást – származzon az a munkáltató vagy a munkavállaló oldaláról – azonban sok tévhit övezi.
A munkavállalók 35%-a fontolgat munkahelyváltást a következő 12 hónapban. Munkahelyi konfliktusok, munkakörülmények, pénzügyi okok, vagy a fejlődés, a perspektíva hiánya vezethet el oda, hogy új munka után nézünk. És ilyenkor kérjük a munkaviszonyunk megszüntetését.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
- rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
- rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
- határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által.
Tévhitek a felmondással kapcsolatban:
„A táppénz alatt nem lehet felmondani”
2012 óta a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerű a felmondás, ám ennek megvannak a maga szabályai. A felmondás a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, de a felmondási idő csak később kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.
„A felmondást mindig kötelező megindokolni”
A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak nem kell megindokolnia. Az azonnali hatályú felmondást viszont, ha erre nem a próbaidő alatt kerül sor, indokolni kell a munkavállalónak is. A próbaidő alatt egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani. A vezető állású munkavállaló esetén nem kötelező a felmondás indoklása.
„A felmondás bármikor visszavonható”
A felmondás fő szabály szerint nem vonható vissza. Ennek oka, hogy a felmondás egyoldalú nyilatkozat. A másik fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges a felmondáshoz. Ami lényeges, hogy a másik felet megfelelő módon kell értesíteni. Ha a felmondást a másik fél már megkapta, akkor az fő szabály szerint egyoldalúan már nem vonható vissza. Ha utóbb mégis meggondolná magát a felmondást közlő fél, akkor ehhez már a másik fél hozzájárulása is kell.
A munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót a felmondási védelmet jelentő várandósságáról, vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről. A visszavonás a tájékoztatástól számított 15 napon belül történhet.
Az egészségügyről szóló törvény és NM rendelet is rögzíti, hogy mely eljárások minősülnek reprodukciós eljárásnak. A munkajogi védelmek, kedvezmények kizárólag abban az esetben illetik meg a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalót és hozzátartozóját, amennyiben tájékoztatja erről a munkáltatót, és átadja az erről szóló intézményi igazolást.
Fotó: Envato