A kérdésre, hogy befolyásolják-e a színek, illatok, és egyéb érzékszervekre ható ingerek a munkavégzés hatékonyságát, a válasz egyértelműen igen. Pozitív és negatív irányba is tudják! Prof. Dr. Wilhelm Mártával (PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet) fiziológiai, Kertész Csaba munka- és tűzvédelmi szakemberrel pedig munkavédelmi szempontok alapján vizsgáljuk a témát.
Ha piros akkor tilos, ha zöld akkor szabad? Mi állhat a háttérben? Miért vonzza jobban a figyelmet a piros szín, miért alkalmasabb a figyelmeztetésre a többinél? Talán mert a természetben viszonylag kevesebb van belőle, ezért feltűnőbb? Talán mert a veszélyes tűz is piros? A piros növények jó része szintén veszélyes, mérgező, vagy bágyasztó hatású, mint például a légyölő galóca vagy a tiszafa bogyója.
Az ember fotoreceptorai három szín, a piros, a zöld és a kék észlelésére alkalmasak, és ezekből tevődik össze az összes többi. A képalkotó programokban is megtalálható RGB rövidítés e három szín angol nyelvű megfelelőjéből jön.
A szervezetünk a látáson túl többek között a szaglást is detektorként használja a helyzetek felismerésére, megítélésére, még akkor is, ha az ember szaglóreceptorai elhanyagolhatóak pl. a kutyáéhoz képest. Érzékelünk feromonokat, hormonokat, és az orrunkban található sejtek ugyanúgy folyamatosan dekódolják a környezet jelzéseit, mint a többi érzékszervünk. Így egyáltalán nem közömbös, milyen illat vesz körül minket. Azok a színek és illatok tehát, amiket kellemesnek találunk, fiziológiailag kedvezően hatnak ránk, megnyugtatnak minket: békésnek, elégedettnek érezzük magunkat tőlük. A kellemetlen szagok azonban valamiféle veszélyt jelezhetnek tudat alatt, gondoljunk csak a kifejező „szagát sem bírja” frázisra.
Ezek az ösztönös feltérképezési, zsigeri mechanizmusok sokkal egyszerűbbek és sokkal meggyőzőbbek a rációnál, ezért aztán zavart és ellentmondásos érzéseket kelthet bennünk, ha valaki a szavai által meggyőzni kíván minket valamiről, ám mi mégis „veszélyt szimatolunk”. Ösztönös érzékelésünk sajátos intelligenciáját tehát érdemes komolyan venni, és visszavetítve a munkavégzés hatékonyságának kérdésére nyilvánvalóvá válik, hogy mennyivel könnyebben koncentrál majd a munkavállaló a feladatára, ha az agya tudat alatt nem egy esetleges veszélyhelyzetet dolgoz fel a háttérben. A kellemes szín és illat ellazít, és megnyugtat, lehetővé teszi a koncentráltabb, motiváltabb tevékenységet.
Munkavédelmi szempontból is sztenderd szabályok vonatkoznak a színhőmérsékletre, például egy hidegebb helyiségben a melegebb szín melegebb érzetet is kelthet, és fordítva. Egyéb következményei is lehetnek a színválasztásnak. A kék fény köztudottan nyugalmat is sugároz (talán a derűs égbolt és a tiszta víztükör színére emlékeztet minket, mint kellemes és megnyugtató élményre), ugyanakkor élénkítő hatással is bír, ezért figyelni kell a napi „megengedett bevitelre” akárcsak a kávé, vagy más élénkítőszerek esetében. Hiszen, ha túl sok stimuláció éri a szervezetet, csak teljesít tovább gépiesen, nem veszi észre, hogy fárad, és ez balesetek forrása is lehet. Fontos tehát, hogy a munkavégzés környezetének kialakításakor igyekezzünk ezekkel a látszólag jelentéktelen körülményekkel is számolni. Ma már tömérdek kutatás áll rendelkezésre az emberi érzékelés rejtelmeiről, annak a teljesítménnyel való összefüggéseiről is. Ne féljünk tehát elmerülni ebben a „színes és szagos” világban, amely folyamatosan körülvesz minket és hatással van ránk, még akkor is, ha éppen nem tudatosítjuk.
Szerző: B.E.
#munkavedelem #munkahelyiegeszseg #munkahelyibiztonsag #munkapszichologia