Hosszabb-rövidebb stresszhelyzetben kapóra jöhet a humorérzék jelenléte, mint túlélési stratégia. Van, akit megáldott a sors a könnyed nevetés képességével, és vannak, akiknek tudatosan érdemes odafigyelniük, hogy próbáljanak vidáman helytállni az esetleges nehézségek idején is. Nézzük, miért fontos mindez. Professzor Doktor Wilhelm Márta (PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet) foglalja össze.
„Humorban nem ismerek tréfát” – így Karinthy, és ki lenne hitelesebb a témában egy olyan remek írónál, aki saját agydaganata körüli viszontagságait és hányattatásait is képes volt joviálisan szemlélni és elénk tárni. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a humorérzék csak az emberre jellemző kognitív képesség, ám az állatok is képesek nevetni, mosolyogni a maguk módján. Elsősorban a főemlősöknél, csimpánzoknál, de akár kis kedvenceinknél, kutyáknál, macskáknál is szemtanúi lehetünk egy-egy ilyen pillanatnak.
Kutatások eredményei alapján a humorérzék az intelligencia mértékével is összefüggést mutat, emellett a nevetés fiziológiai hatásai sem elhanyagolhatóak. Stimulálja az immunrendszert, erősíti azt, és bizonyítottan – mikroszkóppal kimutathatóan is – stresszoldó hatású.
Mikor jöhetne hát jobban kapóra az egyébként is gondűző nevetés, mint a jelenlegi nehéz helyzet idején, enervált állapot beálltakor. Persze a róka fogta csuka analógiája mentén kinek van kedve olyankor nevetni, amikor szomorú… A szakértők szerint azonban ez sem lehetetlen, és egy kis tudatos odafigyeléssel igen sokat tehetünk jókedvünk, tartóssá váló jó közérzetünk és egészségügyi állapotunk érdekében.
Mit tegyünk ha semmi kedvünk nevetni?
A legkézenfekvőbb módszer, ha körül vesszük magunkat olyan tartalmakkal, amik nevetésre sarkallnak, ilyenek például a szórakoztató filmek, olvasmányok. Ha tehetjük, nevessünk együtt a többiekkel, így az egyébként is jótékony nevetés még határozottabb pozitív változásokat indukál szervezetünkben. Ráadásul, ha a kacagást társasággal és mozgással is kiegészítjük, még több örömhormon szabadul fel, gyorsabban és tartósabban.
Ha kifejezetten szomorkás hangulatban vagyunk és sem társasághoz, sem mozgáshoz nem érzünk kedvet, nem beszélve a nevetésről, érdemes a dolgot tudatosan erőltetni, és a tükör előtt „csak azért is” szándékosan mosolyra húzni a szánkat.
A pszichológia jó ideje ismeri a nevetésterápia áldásos hatásait és a szakemberek alkalmazzák is pácienseikkel. Házilag is hasznos lehet ehhez a módszerhez fordulnunk, amikor esetleg meggyűlt a bajunk a saját hangulatunkkal, és erre az infláció okozta helyzet kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenkit hajlamosíthat.
Keressük tehát tudatosan a lehetőséget a mozgásra, a jó társaságra, vagy egy jó nevetésre! Lehet, hogy egy vígjáték, egy jó vicc, esetleg valamilyen internetes tartalom váltja ki belőlünk, de az is előfordulhat, hogy családi képeink nézegetésekor görbül a szánk mosolyra. Lehet, hogy egy számunkra kedves fotó vagy festmény, vagy valamilyen szín idéz elő hasonló reakciókat. Ne feledjük, az örömhormonok és egyéb jótékony kémiai vegyületek csak felharsanó kacagásunk jeladására várnak, hogy felvegyék a küzdelmet a bennünket érő negatív hatásokkal és kedvezőbbre hangolják szervezetünk működését!
Szerző: B.E.
Fotó: Envato