Ébredéskor kávéval indítod a napot? Fáradtan pislogsz az aktáid felett, és kézenfekvő, hogy legurítasz még egyet? A rítus, az illata, az íze miatt is jólesik meginni még egy csészével? Esetleg a teára, vagy az energiaitalra esküszöl? Kávé, koffein, taurin és egyéb teljesítményfokozó legális „drogok”: Professzor Dr. Wilhelm Márta segít eligazodni a legendák és tények között.

A teljesítmény mesterséges fokozásának mindig ára van

Az ember régen felfedezte már magának az élénkítő hatású alkaloidokat, ilyen a teában található tein, teobromin, a kávéban a koffein, és egyéb természetes anyagok, amelyek különféle formában növelik a fizikai-szellemi aktivitást.

A nyolcvanas években Ausztráliában kifejezetten a sportolók számára kifejlesztettek egy sportitalt, gyakorlatilag a mai energiaitalok elődjét, amely nem minősült ugyan doppingszernek, mégis, minden lehetséges módon igyekezett a sejtanyagcsere fokozásával nagyobb teljesítményre bírni fogyasztóit. Az egyéb vegyületeken és vitaminokon kívül benne található koffein, taurin, és jelentős mennyiségű szénhidrát (cukor) önállóan is ilyen hatást gyakorolnak a szervezetre, hát még együtt: az ezek elegyét tartalmazó termékeket méltán nevezték tehát később energiaitaloknak. Csakhogy ezen összetevők mindegyike magában is érdemes a vizsgálatra, ráadásul addiktívek.

Bizony, függést okoznak egytől-egyig

A hatásmechanizmus révén ráadásul a doppingszerek által gyorsított anyagcserére és kálcium felszabadulásra stimulált izom- és idegsejtek eleinte valóban fokozott aktivitást mutatnak, a folyamat következő fázisában azonban „visszanyal a fagyi”, azaz a teljesítmény romlani kezd. Ilyenkor hajlamos a használó a következő adag serkentőért nyúlni, ami természetesen ideig-óráig megint növeli majd a teljesítményét, hogy aztán megint visszaejtse. Mindemellett úgy az állatkísérletek, mint az emberi felhasználás során szerzett tapasztalatok azt mutatták: egyénenként eltérhet, és rendkívül változatos képet mutathat, hogy ki milyen érzékenyen reagál egy-egy dózisra.

A veszélyes táplálék-kiegészítők

Ennek ellenére a piacon máig jelen vannak az energiaitalok, és korhatárhoz sem kötik a fogyasztásukat. Egy fiatal, fejlődő idegrendszerre még súlyosabb csapást mérhetnek, mégis, 10 év alatti gyermekek is kerültek már detoxikálóba energiaital-túlfogyasztás miatt. A középiskolások 40%-a él velük legalább alkalmanként, de már az általános iskola felső tagozatosai között is egyes helyeken 20-25%-os a felhasználás. Megdöbbentő, ugye? Pedig ugyanezek a gyerekek nem valószínű, hogy otthon együtt kávéznak a szülőkkel, az élénkítőszereket nagyobb változatosságban és adagban tartalmazó energiaitalok ugyanakkor minden további nélkül elérhetőek számukra. Mivel ezek a termékek a táplálék-kiegészítő kategóriába esnek, a szabályozás sem olyan szigorú velük szemben. Mindenkinek érdemes lehet azonban tudatosítani, mit tartalmaznak és milyen hatást fejtenek ki a szervezetre.

Felnőttként mindenki maga kísérletezheti ki, mi a napi adagja

Ahány kutatás, ahány személy, annyiféle eredmény születhet ezt illetően. Ha például valaki kávéval él, akkor valószínűleg egy helyett kettő csésze lesz számára az ideális, azaz így működik optimálisabban a szervezete, mint ha csak egyet inna. Az eltúlzott mennyiség azonban természetesen nem szerencsés. Nagy átlagban napi 4, vagy annál több csészényi kávé rendszeres fogyasztása nem csak kardio-vaszkuláris betegségek kialakulásához vezet, hanem az idegrendszert is igénybe veszi. A stimulálók fogyasztása során, vagy éppen hiányakor, megvonásakor depresszió, szorongás, félelemérzet alakulhat ki, minél érzékenyebb az idegrendszer, annál valószínűbben. Közvetetten a hormonrendszerre is hatnak ezek az ajzószerek, sőt, ma már kutatások folynak a nemenkénti hatások megkülönböztetése céljából is. A férfiak például hajlamosabbnak bizonyulnak az addikcióra, illetve a túlfogyasztásra.

A munkahelyi teljesítménykényszer csapda!

Természetesen vegyületenként is eltérő eredményeket kapunk.A zöld teákban ugyan nagyobb dózisú élénkítő található, mint a koffeintartalmú szerekben, mégis, elnyújtottabb hatásmechanizmusuk révén fokozatosabban emelnek és ejtenek vissza, mint a pörgetőbb jellegű társaik.

A munkahelyi teljesítménykényszer és prés megélésekor szintén sokan nyúlnak valamilyen stimuláló szer után. Felnőttként mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e efféle legális teljesítmény-fokozókkal és ha igen, melyiket preferálja. Bizonyos, hogy senki nem teheti ezt mértéktelenül és büntetlenül: a szervezet kizsigerelésére ugyanis ezekkel a szerekkel is csak egy pontig nyílik lehetősége. Mint mindenben, itt is az egyensúlyt érdemes szem előtt tartani és keresni: a kiegyensúlyozott és észszerű fogyasztás rövidebb és hosszabb távon is biztos, hogy jobb, mint a túlpörgetés.

Szerző: B.E.

#teljesitmeny #egeszseg #munkahely