Az emberek harmadának élete során legalább egyszer van esélye arra, hogy egy hónapnál hosszabb ideig küzdjön alvásproblémákkal. – mondják a szakemberek. A háttérben sok ok húzódhat meg, de az egyik legkézenfekvőbb az éjszakai műszak.
Az alvásprobléma globális jelenség, mely a világ lakosságának 45 százalékát érinti. Az éjszakai műszak legnyilvánvalóbb velejárója a megfordult napirend. A megváltoztatott életrendhez a szervezet nehezen tud igazodni, az alvás-ébrenlét zavara pedig hosszabb távon komoly egészségügyi kockázatot jelent az egyénnek, a munkáltatónak pedig munkavédelmi rizikót. A túlzott álmosság, a frissítő alvás hiánya és állandó álmosság a munkát és a szabadidőt is befolyásolják.
Éppen emiatt a rendszeres éjszakai munka megkezdése előtt mindenképp fontos felmérni a szervezet állapotát, tisztában lenni azzal, hogy ezt az extra terhelést bírja-e a testünk. – hangsúlyozzák a szakemberek. Szívritmuszavar, cukorbetegség olyan körülmények, amelyek csak súlyosbodnak a megfelelő pihenés nélkül, illetve gyakoriak az emésztőrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, a daganatos elváltozások.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy az éjszakai munkavégzés során kevésbé vagyunk pontosak, nehezebben koncentrálunk, így a balesetek gyakorisága is nagyobb a fordított műszakokban dolgozók körében.
Gyakori probléma, hogy bár az éjszakai műszakban dolgozók fokozott feszültségnek és több kihívásnak vannak kitéve, nem kapnak ehhez megfelelően több figyelmet a munkáltató részéről.
Amit tapasztalhatunk rendszeres éjszakai munkavégzés esetén:
- fáradtság
- koncentrációhiány
- romló mentális és fizikai teljesítmény
- fokozott stressz
- magasabb vérnyomás és pulzusszám
- gyengébb immunrendszer
- lelki kimerültség
- pszichés panaszok
- nőknél a menstruációs ciklus zavarai
Természetesen egy betegség kialakulásért jellemzően több tényező felelős, de egyes statisztikák szerint minden 5. éjszakai műszakban dolgozó egy idő után munkahelyet kell vált, mert nem bírja a testi és lelki terhelést.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kiemelt fontosságú az éjszakai műszakban dolgozóknál, hisz az említett kockázatok nemcsak a munkavállalót, hanem a foglalkoztatót is terhelik, balesetveszélyt és munkavédelmi kockázatot is jelenthetnek.
Az álmosság veszélyessé teheti a munkakörülményeket. Egyes vélemények szerint részben az álmosság okozta a csernobili katasztrófát, a pennsylvaniai atomerőmű katasztrófát 1979-ben, és az 1989-es Exxon-ügyet is.
Fotó: Envato
#ejjeli munka #munkavedelem #ejszakaimuszak #alvasproblema #egeszsegugyikockazat