Sok szakma megköveteli a rugalmas gondolkodást és a folyamatos improvizálást, de az állandó nyomás gyakran gátolja a találékonyságot, kreativitást. Íme az eredetiség kulcsa!

Aki állt már nyilvánosság előtt, egészen biztosan megtapasztalta, hogy a szorongás, a félelem, a nyomás lebénítja az elme kreativitását. A tudomány az elmúlt években kezdte vizsgálni az ún. kreativitási szorongást, ami erőteljesen korlátozhat bennünket az alkotásban. Ugyanakkor léteznek módszerek, amelyeket bárki, szinte minden munkahelyen alkalmazhat, hogy csökkentse, kezelje kreativitási szorongását, és képes legyen eredeti és innovatív gondolkodásra.

A kreativitási szorongás skálája

A kreativitási szorongás fogalma Ian Lyons (Georgetown Egyetem) kutatójának nevéhez fűződik, aki az emberek számoktól való félelmét vizsgálta. Köztudott, hogy a matematikát sokan nehezebbnek, megterhelőbbnek tartják más tudományokhoz képest. Ezt a félelmet vizsgálva dolgozta ki a washingtoni kutatócsoport a matematikai szorongási skálát, illetve vizsgálták a félelmek okait és következményeit.

Megállapították, hogy a fokozott szorongás csökkenti a teljesítményt, és visszatartja az embereket attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek javíthatják teljesítményüket.

Egy kutatás során azt vizsgálták, hogy az alkotói folyamattal kapcsolatos félelmek hogyan befolyásolják az emberek eredeti és innovatív gondolkodási képességét. Lyons és Adam Green kreativitáskutatók kidolgoztak egy pszichológiai skálát, és arra kérték a kutatásban résztvevőket, hogy értékeljenek különféle, számukra szorongást keltő helyzetet, jelölve a megélt szorongás mértékét 0-tól (egyáltalán nem) 4-ig (nagyon).

Az alanyok a következő, szorongást keltő helyzeteket nevezték meg:

• Kreatív megoldást kell találni egy problémára
• Egyedülálló módon kell létrehozni valamit
• Újszerűen kell gondolkodni valamiről
• Improvizálni kell

Összehasonlításképpen a résztvevőknek értékelniük kellett a szorongást, amelyet olyan helyzetekben éreztek, ahol nem volt szükség kreativitásra:

• Pontosan úgy kell megoldania a problémát, ahogyan megtanították erre
• Pontosan követni kell egy már bevált módszert
• Előre rögzített rendszer szerint kell gondolkodni
• Gondosan követni kell az utasításokat

A kutatók megállapították, hogy az embereknek az eredeti gondolkodást és rögtönzést igénylő feladatokkal kapcsolatos aggodalmai általában korrelálnak egymással. Tehát, ha valaki a rögtönzést stresszesnek találta, nagyobb valószínűséggel szorongott attól is, ha újszerű perspektívából kellett gondolkodnia, vagy a probléma megoldásának eredeti módját kellett keresnie.

A vizsgálatból kiderült, hogy a kreativitási szorongás különálló entitás, amelyet konkrét helyzetek váltanak ki, és nem emberek általános stresszszintjét tükrözik.

Az eredmények alapján elmondható – írja David Robson, az Intelligencia csapdája című könyv szerzője, hogy a magas kreativitás-szorongású emberek ritkábban számoltak be jelentős eredményekről a képzőművészet, a zene, az írás, a dráma vagy a gasztronómia területén.

A kezelés

Daker szerint energiaforrásként is lehet tekinteni a félelemmel vagy szorongással járó izgalomra. “A cél az, hogy a szorongás hasznos legyen számodra” – mondja.

Más kutatások azt találták, hogy a „kifejező írás” – amely során az érintett leírja a stresszes élmény előtt a kapcsolódó nehéz érzéseit – megnyugtathatja az idegeket, jó stratégia lehet a kreativitásban is.

Anderson szerint a kreatív szorongás csökkenthető, ugyanakkor valószínű, hogy a szorongás bizonyos szintje elkerülhetetlen a kreatív folyamatoknál – az újítás szükségszerűen magában hordozza az elutasítás és a kudarc kockázatát. De ha megtanulunk együtt élni a félelemmel, csodákra lehetünk képesek.

Fotó: Envato

#hr #onismeret #kreativitas #kutatas