Siker
Forrás: Envato

Szenvedély vagy szenvedés a munka? Ezért nem mindegy, hogy éled meg…

blank
blank

A munka eredeti, szláv jelentése kínt, gyötrelmet jelent. De hogy ki mit tud mellé rendelni, kinek mit jelent ez a szó, hogy illeszti be az életébe, és hogy a munka az öröm, a siker, az elégedettség egyik forrása-e, vagy nehéz érzések társulnak hozzá, egyéni kérdés.

A munkában elért siker nagyrészt azon múlik, hogy milyen munkával kapcsolatos élményeket éltünk meg gyerekként, fiatalként, milyen mintákat láttunk szüleinktől, illetve milyen saját tapasztalataink voltak gyermekként a teljesítményről. „Nem mindegy, hogy a gyerek azt tapasztalja-e, hogy a szülő a munkájában a betevőért harcol és egy szükséges rossznak tekinti az életben, vagy képesek-e kiteljesedni a tevékenységükben és örömüket lelni benne. Emellett a kortársak és a szűkebb környezet is személetformáló hatással van ránk a tekintetben, hogy hogy viszonyulunk a munkához.” – mondta Venczel-Szakó Tímea közgazdász, business coach.

„Boldogság, elégedettség, jól érzem magam a bőrömben, harmónia, magabiztosság – ezeket érezzük akkor, ha a helyünkön vagyunk a munkánkban. A különböző generációk között nagy az eltérés abból szempontból, ahogy a munkához viszonyulnak, amit a munkától várnak, de azt mindenki egyformán fontosnak tartja, hogy értékes és értelmes legyen az a tevékenység, amit végez.” – emelte ki a szakember.

Az attitűd generációnként eltérő

A munkaerőpiacon négy generáció van jelen – a Veteránok – akik 1946 előtt születtek-, a baby boomerek, az Y és az X generáció, valamint a friss, pályakezdő Z generáció. Ez utóbbi csoportra számos kutatás irányul, mert az ő preferenciáik és attitűdjük eltér a korábbi csoportokétól.  

„Ők a kihívást, az önmegvalósítást keresik, ők ki szeretnének teljesedni a munkában, nem úgy, mint például a Veteránok, akik számára a biztonság, a kiszámíthatóság, a hierarchia volt az elsődleges szempont, és a tekintélyelvűség sem volt tőlük idegen.” – mondta Venczel Szakó Tímea.  „A Z generáció tisztában van azzal, hogy a tudásuk értéket képvisel, ők elvárásokkal lépnek a munkaerőpiacra – ez talán sokszor irreális elvárás is. Ők azt keresik, amiben kiteljesedhetnek, amiben jónak érzik magukat, sokan vezetők akarnak lenni. Ha nem érzik azt, hogy fejlődési lehetőség van a munkahelyen számukra, 1-2 év után váltanak, könnyen lépnek tovább. Ez is egy különbség az idősebb generációhoz képest.” – tette hozzá.

Kutatások szerint a Z generáció számára nem elsősorban a fizetés a legfőbb motiváló eszköz, sokkal lényegesebb számukra a fejlődés lehetősége, a kihívás, a változatosság. Ez pedig a munkáltatók oldalán is egy új működést követel meg.

„A munkáltatók sokat szenvednek ezzel a kérdéssel.

Gyakori jelenség, hogy fantáziát látnak egy fiatal jelöltben, érték számukra a hozott tudás, ezt ők kiegészítik a szervezet által kínált ismeretekkel, betanítják, beillesztik a cégbe, de nem tudnak vezető pozíciót vagy fejlődést biztosítani számára, akkor a fiatal továbbmegy. Nagyon sok cég küzd azzal, hogy 1-2 év után elveszíti a fiatal munkavállalóját. Fontos eszköz a munkáltató kezében az, hogy kínáljon lehetőséget a kompetenciafejlesztésre. A jövőben különösen fontos lesz, hogy különböző tréningeken, tanfolyamokon képezhesse magát a dolgozó egy munkahelyen” – mondta a szakértő.

A munkáltatóknak stratégiára van szükségük ahhoz, hogy megtartsák a fiatal dolgozóikat. Az izgalom, érdeklődés fenntartása mellett a szervezeti kultúra átalakulása is várható a jövő munkaerőpiacán. Fontos lesz a teljesítmény mellett az is, hogy a munkahelyen a dolgozó jól is érezze magát.  

Fotó: Envato