Az alvásprobléma globális jelenség, mely a világ lakosságának 45 százalékát érinti. Az emberek 1/3-ának van esélye arra, hogy élete során legalább egyszer egy hónapnál hosszabb ideig küzdjön alvásproblémákkal. – mondják a szakemberek. A háttérben sok ok húzódhat meg, de az egyik legkézenfekvőbb az éjszakai munkavégzés.  

Az éjszakai munka legnyilvánvalóbb velejárója a megfordult napirend. A megváltoztatott életrendhez a szervezet nehezen tud igazodni, az alvás-ébrenlét zavara pedig hosszabb távon komoly egészségügyi kockázatot jelent az egyénnek, a munkáltatónak pedig munkavédelmi rizikót. A túlzott álmosság, a frissítő alvás hiánya és állandó álmosság a munkát és a szabadidőt is befolyásolják.

Éppen emiatt a rendszeres éjszakai munka megkezdése előtt mindenképp fontos felmérni a szervezet állapotát, tisztában lenni azzal, hogy ezt az extra terhelést bírja-e a testünk. – hangsúlyozzák a szakemberek. Szívritmuszavar, cukorbetegség olyan körülmények, amelyek csak súlyosbodnak a megfelelő pihenés nélkül, illetve gyakoriak az emésztőrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, a daganatos elváltozások.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy az éjszakai munkavégzés során kevésbé vagyunk pontosak, nehezebben koncentrálunk, így a balesetek gyakorisága is nagyobb a fordított műszakokban dolgozók körében.

Gyakori probléma, hogy bár az éjszakai műszakban dolgozók fokozott feszültségnek és több kihívásnak vannak kitéve, nem kapnak ehhez megfelelően több figyelmet a munkáltató részéről.

Amit tapasztalhatunk rendszeres éjszakai munkavégzés esetén:

• fáradtság
• koncentrációhiány
• romló mentális és fizikai teljesítmény
• fokozott stressz
• magasabb vérnyomás és pulzusszám
• gyengébb immunrendszer
• lelki kimerültség
• pszichés panaszok
• nőknél a menstruációs ciklus zavarai.

Természetesen egy betegség kialakulásért jellemzően több tényező felelős, de egyes statisztikák szerint minden 5. éjszakai műszakban dolgozó egy idő után munkahelyet kell vált, mert nem bírja a testi és lelki terhelést.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kiemelt fontosságú az éjszakai műszakban dolgozóknál, hisz az említett kockázatok nemcsak a munkavállalót, hanem a foglalkoztatót is terhelik, balesetveszélyt és munkavédelmi kockázatot is jelenthetnek.

Az álmosság veszélyessé teheti a munkakörülményeket. Egyes vélemények szerint részben az álmosság okozta a csernobili katasztrófát, a pennsylvaniai atomerőmű katasztrófát 1979-ben, és az 1989-es Exxon-ügyet is.

#munkavedelem #ejszakaimuszak #alvasproblema #egeszsegugyikockazat