Az irodai munkát végzők a munkaidőben is 8-12 órát töltenek a számítógép előtt. Aztán hazamennek és még otthon is bekapcsolják a laptopot, átfutják a levelezésüket vagy a közösségi oldalakat. Így naponta akár 14-16 órát is eltölthetünk a különböző monitorok előtt. De belegondolunk-e abba, hogy ez milyen hatással van az egészségünkre? A kék fény és a monitorok hatása komolyan átgondolandó munkaegészségügyi kérdés.
Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a sok számítógépezés rontja az egészségügyi állapotunkat. Egyes szakemberek szerint a rendszeres, egész napos monitorbámulás a szemünket, látásunkat is tönkreteheti, úgynevezett számítógépes látási szindrómát okoz. Más szakvélemény szerint a számítógép és általában a képernyők használata nem “teszi tönkre a szemet”, hanem fárasztja a látás működését és ezen keresztül a teljes idegrendszeri működést.
A „jár neked a szemüveg” fórum 2019 októberében országos felmérést készített arról, hogy az intenzív számítógép-használat mennyire károsítja az emberek életminőségét és látását. A felmérésből kiderült, hogy az irodai munkát végzők 92 százaléka egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy az 50/1999. (XI. 3.) EüM. rendelet szerint támogatást igényelhetnek a munkáltatótól éles látást (dioptriás) biztosító szemüveg vagy kékfény-szűrős monitorszemüveg beszerzéséhez.
Az infokommunikációs eszközök monitorjából és a LED-es égőkből kibocsátott nagy energiájú kék fény szemre gyakorolt káros hatásairól szóló figyelmeztetéseket nem vesszük elég komolyan, pedig a magyar lakosság jelentős részét érinti a probléma. – hangzott el a Pécs Tv Munka világa című műsorában.
„Az, hogy hosszú ideig statikusan közelre nézünk, önmagában fárasztó hatás, és a gyakran ehhez társuló esetleges dioptriahiba pedig további nagyon komoly terhelést eredményez. A testtartás, a mozgásnélküliség további olyan plusz terhelést rónak a látásirányítás idegrendszeri mechanizmusára, amiből az következik, hogy fájnak, kipirosodnak, szúrnak a szemek, amit kontrollálni kell.” – mondta Sigmond István optometrista.
„A szemvizsgálat során azt kell megnézni, hogy dioptria szempontjából a látásminőség, látásélesség rendben van-e, vagy szorul valamiféle korrekcióra. Ha nincs rendben a látási rendszer, akkor az más idegrendszeri területekről is energiát vesz el, ezzel romlik a közérzetünk, és csökken a teljesítményünk is. Gyakori tapasztalat a képernyő előtt ülő, irodai munkát végzőknél a fizikai fáradtság, amit gyakran a szem rejtett vagy nem megfelelően korrigált dioptriahibája okoz.” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Nyak-és fejfájás, alvásproblémák, idegesség, szédülés, hátfájdalom, hunyorgás, csökkent látásélesség – ezek mind olyan testi tünetek, melyek mögött a szem problémája állhat.
A terhelés csökkenthető a megfelelő munkakörülményekkel.
„Minél távolabbról nézünk egy képernyőt, annál kevésbé terhelőbb a dolog. Tehát fontos a képernyő és a szem között távolság. Emellett nem árt, ha 40-50 percenként tartunk egy rövid szünetet. Ennek a lehetőségét és a dolgozók kétévenkénti szemvizsgálatának támogatását jogszabály írja elő a munkaadók számára.” – emlékeztetett Sigmond István.
Van-e különbség a képernyők hatása között? Hogyan válasszuk ki, hogy milyen eszközzel és mennyit dolgozzunk? Hogyan hat a mentális egészségre és a pihenésre a szem terhelése? Mit tehetünk a saját egészségünk védelme érdekében a munkahelyen és otthon? Meddig terjed a munkáltató felelőssége és jogos elvárása az elvégzett munka minőségével kapcsolatban?
#munkahelyiegeszseg #munkavedelem #irodaimunka