A munkaköri leírás tárgyilagosan megmutatja, ki a vezető és a beosztott, azt azonban már nem, hogy a dolgozók valójában kire hallgatnak. Ha a főnök kizárólag utasít és ellenőriz, de nem képes bizalmat teremteni, a csapatban könnyen egy informális vezető veheti át az irányítást.
Szinte minden munkahelyen van legalább egy olyan munkatárs, akihez a kollégák akkor is odafordulnak, ha hivatalosan nem ő vezeti a csapatot. Átlátja a munkafolyamatokat, érdemlegesen tud segíteni. Ő az, akitől megkérdezik, hogy mit gondol az új szabályokról, segítséget kérnek tőle egy nehéz helyzetben, és figyelik a reakcióját, amikor a főnök bejelent valamit. Lehet, hogy egy már „régi bútordarab” a cég életében, de lehet, hogy a legjobb szakember vagy a legmagabiztosabb, esetleg csak ennyire megbíznak benne a többiek. A formális hatalom mellett nagyobb jelentősége lehet annak a tekintélynek, amelyet maga a közösség határoz meg.
Ilyen, nem hivatalosan kinevezett főnök szerepét betöltő munkatárs még kedvezően is hathat a csapat teljesítményére, erre utal egy kutatás eredménye is. Ehhez azonban az szükséges, hogy legyen a társaságnak közös jövőképe, egyért küzdjenek, és az informális vezetőre ne riválisként tekintsenek a többiek.
Üres hely
Informális vezető különösen akkor emelkedhet ki, ha a hivatalos főnök nem tölti be megfelelően a szerepét, akkor valaki kénytelen kezében tartani a dolgokat. Az önként felvállalt vagy ráruházott poszt miatt kénytelen kiosztania a feladatokat, ellenőrizni a határidőket, segíteni a munkatársait. Sokszor nem tudatos hatalomátvételről van szó, hanem az informális vezető egyszerűen betölti azt az űrt, amelyet a hivatalos főnök maga után hagyott.
Mindent lát
A bizonytalan vezető olykor ellenőrzéssel próbálja megtartani a hatalmát, vagyis tudni akar mindenről. A munka végeredményén túl az is érdekli, hogy addig hogyan jutnak el a beosztottjai. A munkatársak egy idő után azt érzik, hogy semmit nem csinálhatnak önállóan, minden lépésük előtt engedélyt kell kérniük. Természetesen ez nem vezet jóra. Egy kutatás szerint az a vezetés, amely támogatja az önállóságot, hozzájárul a motivációhoz, a munkahelyi jólléthez és a megfelelő viselkedéshez. Vagyis az alkalmazottak jobban működnek akkor, ha van mozgásterük.
Elhallgatnak
A túlzott ellenőrzés gyakran egyoldalú kommunikációval párosul, azaz a vezető beszél, a munkatársak pedig hallgatnak. Ez akár fegyelmezett csapat benyomását is keltheti. A háttérben lehet azonban az is, hogy a dolgozók nem merik mondani a véleményüket és az észrevételüket. Ha pedig nincs meg a munkahelyen a pszichológiai biztonság, akkor az alkalmazottak inkább magukban tartják a problémát és a véleményt is. Hamisan ez azt keltheti a főnökben is, hogy a vállalat háza táján minden jól működik, és minden rendben van.
Két út
Akkor válik nehézzé a helyzet, ha az igazi vezető és a mások által vezetőnek tartott személy nem egy irányba húz. Azonban a vizsgálatok rámutattak arra, hogy nem feltétlenül az informális vezető személye okozza a bajt. A nagyobb baj akkor adódik, ha a valódi vezető nem tud jó kapcsolatot kiépíteni a csapatával.
Nem ellenfél
A jó vezetőnek megvan az a képessége is, hogy felismeri, ki az, akire a közösség valóban hallgat. Ha felismeri, akkor pedig nem akarja mindenáron elhallgattatni vagy háttérbe szorítani, hanem bevonja a feladatokba.
