A munkahelyeken változatos és színes közösségek, kollektívák jönnek létre, különböző tudományterületről érkező, különféle személyiségtípusú emberek. Orbán Jolánnal, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék egyetemi tanárával arról beszélgettünk, hogy a bölcsészdiploma, a bölcsészképzés miképpen tudja színesebbé tenni, árnyalni, gazdagtani a kollektívák hétköznapjait, milyen hozzáadott értékeket képvisel a „bölcsész attitűd”, milyen területen tudnak elhelyezkedni a végzett hallgatók és mi mindenben válnak a munkahelyi közösségek hasznára.
A bölcsészképzésben résztvevő hallgatók eleve nyitottak, fogékonyak a világra, a különböző kulturális jelenségekre, azok vizsgálatára, a tudományokra, az interdiszciplinaritásra. Azért jelentkeznek bölcsészképzésre, mert ez még tovább tágítja a horizontjukat és árnyaltabbá teszi a spektrumot mindenki számára, érkezzen akármilyen beállítottsággal vagy háttérrel. A képzés során a hallgatók elsajátítják a kritikai gondolkodást, vagy tovább élesítik a kritikai látásmódjukat. A kreativitásuk kibontakozására, a lényeglátásuk, a problémamegoldó képességük fejlesztésére is lehetőséget kínál a bölcsészképzés.
Az oktatás, a tudomány, a média, a könyvkiadás, a folyóiratszerkesztés, a könyvtár, a kulturális programok szervezése, az alapítványok, a szociális intézmények, a pszichológia esetében a vállatok, kórházak, azok a munkahelyek, ahol rendszerint elhelyezkednek a bölcsészhallgatók, de nagyon sok más munkakörben is dolgoznak, mivel gyakorlatilag mindenütt kapóra jön a bölcsészekre jellemző nyitottság, kritikai látásmód, rugalmas hozzáállás, csapatszellem.
Az elemzőkészség, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kognitív képességek, a retorikai felkészültség, a kooperáció, a szervezőkészség, az esztétikai, a poétikai megközelítés, a világot egészében szemlélő művészi látásmód mellett a bölcsészkaron olyan, kifejezetten leíró, egzakt jellegű tudományok is jelen vannak, mint a például a nyelvészet, a pszichológia, a szociológia, könyvtártudomány. Bizonyos szakágakon vagy modulok esetén a vizsgálódásé a főszerep, mások esetében viszont sokkal gyakorlatorientáltabb a képzés. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy minden alapszemélyiségtípus megtalálhatja a helyét a bölcsészkaron. Ráadásul az alapképzést követően (BA) lehetőség van a mesterképzésben (MA) más területek felé is orientálódni. A mesterképzéseken belül is rendszerint van egy elméleti szakirány vagy specializáció, ahol még nagyobb hangsúlyt kap a kutatómunka és a kreativitás, nagyon sok hallgató a doktori képzésben folytatja a tanulmányait.
Ezzel párhuzamosan vannak az alkalmazott tudományokra épülő szakirányok, amelyek kifejezetten gyakorlatorientáltak. Az is kiderülhet, már az egyetemi évek alatt is, hogy valaki egészen más ágazatban találja meg önmagát, és a későbbiekben vált, de magával viszi az itt szerzett tudását: nagyon sok bölcsészből lett sikeres magánvállalkozó, akár a szakmán belüli, akár attól egészen eltérő tevékenységi területen. Az egyetem nyomon követi a valamikori végzett hallgatói sorsát, akármilyen munkakörben is helyezkedjenek el, megtalálják az egyetemmel való együttműködés lehetőségét. A statisztikák számszerűen is jól mutatják, hogy miként változott a bölcsészkarra jelentkezők száma.
– Örömmel látjuk, hogy az elmúlt évek csökkenő tendenciájához képest ebben az évben 11%-kal növekedett a jelentkezők száma, bár még így sem éri el a 2018-as szintet. A végzős hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a munkaerőpiac „felszívja” a bölcsészeket, méltányolja adottságaikat, képességeiket, elméleti tudásukat, gyakorlati tapasztalataikat – összegzi Orbán Jolán az elmúlt évek során megfigyelt tendenciákat.
Fotó Envato
Szerző: B.E.
#bolcseszkepzes #pte #attitud #karrier