A munkavédelmi ellenőrzéseken belül léteznek úgynevezett célvizsgálatok. Ilyenkor megcéloznak, górcső alá vesznek egy adott területet. 2020-ban az építőipar volt az. Lássuk a tanulságokat Kertész Csaba munka- és tűzvédelmi tanácsadó közreműködésével.
A hatóság célja minden esetben a balesetek megelőzése. Ennek érdekében tavaly az építőiparra fektettek nagyobb hangsúlyt a júliustól novemberig tartó időszakban. Az építőipar ugyan nem vezető szegmens a balesetek számát tekintve (lásd előző írásunk), viszont a súlyos és a halálos kimenetelű baleseteket illetően elöl jár, így aztán mindig van mit „sepregetni” a háza táján.
Nézzük, milyen intézkedéseket érdemes betartani, ha megkímélnénk a magunk vagy alkalmazottaink egészségét!
Van, ahol lehetőség adódik az úgynevezett zárt technológia alkalmazására, amikor a működő gép és a kezelője külön helyiségben tartózkodnak, például egy CNC gépet lehet a programja szerint távolabbról irányítani. Erre az építőiparban nem igazán van mód, vagy nem ennyire jellemzően. Így aztán marad a gépek és az ember érintkezési felületének mentén történő óvintézkedések beiktatása, pl. valamilyen köztes anyag, védőburkolat használatával.
Kollektív védelmet az építőiparban gyakorta alkalmaznak – már ha szabályosan járnak el. A megfelelő állványozási technika, a védőháló alkalmazása, a kiporzás elleni védelem nem csak a területen dolgozó munkásokat védi, hanem a területen áthaladókat is, például a gyalogosokat, vagy a közelben elhaladó autósokat (azaz a munkavégzés hatókörében tartózkodókat). A leesés elleni védőkorlát megakadályozza, vagy csökkenti a mélybe zuhanás lehetőségét. Az egyéni védőeszközök alkalmazása tovább csökkenti a kockázatot. A zuhanásvédelem ugyanis a méretezett pontokhoz való rögzítéssel folytatódik, illetve az esés bekövetkeztekor az energianyelők segítik a tompítást, hogy az esetleges elkerülhetetlen sérülések minél könnyebbek legyenek. A pormaszk, a cipő, bakancs, a fejvédő sisak mind az egyének biztonságáról gondoskodnak.
A szervezési intézkedések, például a megfelelő időközönkénti pihenő, a védőitalok elfogyasztásának beiktatása is fontosak. A munkások temperálása sem maradhat el: a melegben és a hidegben hosszabb ideig tartózkodókat, dolgozókat ugyanúgy megfelelő hőmérsékletű helyre kell vinni megfelelő időközönként.
Természetesen nem csak a magasság jelenthet veszélyt, hanem ugyanígy a mélység is. Egy gödröt például azonnal körbe kell keríteni, hogy a nap ne bővelkedjen a kizárólag burleszkfilmeken vagy rajzfilmeken vicces jelenetekben és senki ne essen bele, se a munkások, se a járókelők közül. A hevenyészett körbekerítés nem elég, stabil fizikai korlátot kell képezni. A zuhanás megakadályozásáról egy méteres magasságban már gondoskodni szükséges, lefelé pedig az omlásveszéllyel is számolni kell, tehát a dúcolás beépítése is elengedhetetlen. Az sem lenne szerencsés, ha a gödöröt a kilapátolt föld visszapergése temetné be, így azt megfelelő távolságban kell elhelyezni, a talajviszonyoknak megfelelően.
A kültéri helyszíneken a már említett védőburkolatok kötelező használata az érintésvédelem miatt is fontos: a munkagépekhez szükséges vezetékeket az időjárás viszontagságaitól éppen úgy védeni kell, mint bármilyen egyéb vízzel való érintkezéstől, de az sem lenne szerencsés, ha a munkások folyamatosan áttolnák a talicskát a kábeleken, míg azok életveszélyessé nem válnának.
Nyilván egy csiga felfüggesztését és teherbírását is alaposan meg kell vizsgálni és megfelelően kell rögzíteni, hogy zökkenőmentesen tudja betölteni a funkcióját. És nem feledkezhetünk meg a veszélyes anyagok körültekintő használatáról és az utóbbi időben a kézfertőtlenítésről sem.
A hatósági vizsgálatok távlati célja természetesen nem a szigorú büntetések kiszabásával történő rémisztgetés, hanem a tapasztalatok összegzése és a balesetek megelőzése, ami mindannyiunk közös érdeke.
Szerző: B.E.
#munkavedelem #foglalkozasegeszsegugy #munkahelyiegeszseg #munkabaleset