Mature female professor teaching students in classroom

Nők a tudományban: adatok, trendek, stratégiák

blank
blank

Idén február 1-én tették közzé az Amerikai Egyesült Államok 500 legfontosabb cégére vonatkozóan azt az adatot, amelyből kiderül, hány nő ül a vállalat 1. számú vezetőjének a székében. Nos, az eredmény 2021-ben roppant elgondolkodtató: mindössze 6 cég esetében irányította a szervezetet nő. Mint Novák Tamás, az NKFIH New Yorkban élő tudományos és technológiai szakdiplomatája a Women in Science 2021 – Nők a Tudományban című konferencián tartott előadásában elmondta, ugyan érzékelhető valamiféle változás, de nagyon lassan.

A STEM- (természettudományos és műszaki) területeket, a lányok és nők körében a kutatói életforma előnyeinek bemutatását és a természettudományok népszerűsítését célzó online konferencián a szakdiplomata elsőként arra kereste a választ, hogy mit mutatnak az adatok a különböző nemzetközi szervezetek adatbázisaiban a hölgyek tudománybeli szerepvállalásával, a férfiakhoz képest az elhelyezkedési lehetőségekkel és a jövedelmi viszonyokkal kapcsolatban.

A nőket már nemcsak a humán területek érdeklik

Az UNESCO 2-3 évtizedet felölelő, a világra kiterjedő kutatásaiból kiderül, hogy bár minden korábbinál több nő lép be mind a felsőoktatásba, mind a különböző tudományterületekre, és különösen a STEM-területeken a munkaerőpiacra, még mindig jelentős az alulreprezentáltság sok országban. Igaz, van egyfajta tudományterületek közötti szegmentálódás és léteznek kimondottan olyan tudományterületek, ahol a nők szerepe jelentősebb. A felsőoktatásban az oktatás, az egészségügy, a bölcsészettudományok tipikus „női” területek, míg a műszaki tudományok, az infokommunikációs technológia abszolút férfidominált területeknek tekinthetők a világ minden országában. Kisebb-nagyobb elmozdulások tapasztalhatók az üzleti tudományokban, a jogban, a természettudományokban, sőt az is elmondható, hogy a közgazdaságtudomány, a matematika területén jelentősen erősödött a nők súlya a felsőoktatásban való részvétel során. Ez különösen az üzleti képzésekre, a matematika, statisztika területére vonatkozik. Tíz tudományos területen képzésben részt vevő nő közül világátlagban 3 fogja választani a STEM-területeket, a többiek humán képzési területekre és egyéb területekre fókuszálnak.

A kamaszkorban válik el a fiúk és a lányok érdeklődése

Az általános iskolában az érdeklődést tekintve nem látszik különösebb eltérés a fiúk és a lányok között, a tudományos pálya, a tudományos világ nagyjából ugyanolyan érdeklődést vált ki mindkét nem képviselőiből. Az elemzések azt mutatják, hogy az első törés valahol a középiskola tájékán következik be, amikor az érdeklődési kör elválik egymástól. A második törés a munkaerőpiacra való belépéshez köthető, amikor végez valaki a tanulmányaival, akkor az a kérdés, hogy valóban hányan lépnek tovább tudományos és műszaki munkakörökbe. Itt tetten érhető egy óriási csökkenés, a nők sokkal kevesebben választják a tudományos munkaköröket, mint a férfiak. Európában (az Eurostat adatbázisára támaszkodva) az alapképzésben fokozatot szerzők között a STEM-területen a nők arányát tekintve óriási eltérések tapasztalhatók. Van olyan ország, pl. Svédországban vagy az Egyesült Királyságban, ahol magas a természettudományokban, a matematikában, a statisztikában jelen lévő nők aránya, míg Svájcban kimondottan alacsony. Viszont összességében el lehet mondani, és ezt az EU-s adatok is megerősítik, hogy a tudomány és a műszaki területre lépő vagy ilyen képzésben részt vevő nők aránya az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett, 32%-ról 41%-ra.

Az Amerikai Egyesült Államokban más a helyzet. A társadalomtudományok inkább elnőiesedett területek, minden képzési szinten jelentősen növekedett az elmúlt 20-25 évben a nők aránya, PhD-szinten pl. 50%-os emelkedést sikerült elérni. A matematika és a statisztika területén magas a nők aránya az alapképzésben, 40-45%-os, és a posztgraduális képzésben is kb. 30%-os. A műszaki tudományok területén az elmúlt 20 évben nőtt a nők aránya, főleg PhD-szinten, ennek ellenére még mindig alacsony, 20-23%-os. Az informatikában posztgraduális szinten tapasztalható emelkedés, de az alapképzésben jelentős a visszaesés. A fizikai tudományokban szintén nagyon alacsony szinten képviseltetik magukat a nők, azonban a PhD-képzésben itt is van egy előretörés. A közgazdaságtan területén szintén a PhD szintjén emelkedik a nők aránya.

A jövedelmi különbség nem földrajzi helyhez kötött

A másik „töréspont” a foglalkoztatás területén tapasztalható, amikor a nők nem lépnek tudományos területre és nem ott vállalnak munkát. Az amerikai adatok alapján elmondható, hogy a szoftverfejlesztés, az informatika területén 18-25%-os a női munkavállalók aránya. Kiegyensúlyozott helyzet tapasztalható a társadalomtudományok, a fizikai, a biológiai tudományok területén. Ehhez kötődően érdemes megnézni a jövedelmek kérdését. Amerikában sem érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve, az összes foglalkozási körben jelentős különbség (90 ezer és 65 ezer dolláros jövedelem) van a férfiak és a nők között. A tudományos műszaki területen ugyanezek az általános eltérések figyelhetők meg, és csupán egy-két olyan terület van, ahol viszonylag kiegyensúlyozottabbak a bérek: a társadalomtudományokban, a biológiában és az élettudományokban. Azt fontos látni, hogy az elmúlt évtizedekben a tudatos politikának köszönhetően csökkentek ezek a különbségek, különösen az USA-ban próbálnak erre figyelni, bár nem sikerült eltörölni a különbségeket.

Mind a vállalati, mind az akadémiai szektorban megmutatkozik a diszkrimináció

A vállalati szektorban kimondottan a technológiai vezetők, az informatikai vezetők körében készült felmérés alapján elmondható, hogy a legnagyobb amerikai vállalatoknál nagyjából 18%-ban alkalmaznak vezető pozícióban nőt. Akik PhD-végzettséggel egyetemeken oktatnak, azok körében a férfiak majdnem 50%-ának van határozatlan idejű munkaszerződése, a nők esetében ez nem éri el a 37%-ot sem. A tudományos-műszaki területen végzők esetében az egyetem befejezése és a munkaerőpiaci átmenet között van egy törés, látható, hogy kevesebb nő lép tudományos-műszaki területre, mint férfi, a végzettek mintegy fele nem kezd el a végzettsége megszerzése után tudományos területen dolgozni. A különböző egyetemi, akadémiai pozíciók között a férfiak és a nők aránya 62-38%, és ez az eltérés az egyetemi vezetői funkciókban is tetten érhető.

Szerző: K.T.

#egyenjogusag #diszkriminacio #munkaeropiac #karrier #foglalkoztatas