Hogyan bizonyíthatod az állásinterjún, hogy sikeres „problémamegoldó” vagy? Utánajártunk, hogy miért ez a legfontosabb készség manapság az állások betöltésénél és miért elengedhetetlen gyakorlatilag minden diplomás munkakörben?

Jelenleg minden vállalat „problémamegoldókat” keres. Ez olyan készség, ami ott szunnyad mindannyiunkban és biztos módszerek vannak arra vonatkozóan is, hogyan fejleszthetjük ezt a szuperképességünket.

A problémamegoldás lényege, hogy a logika és a képzelet segítségével értelmet adjunk egy helyzetnek, és intelligens megoldást találjunk rá. A legjobb problémamegoldók előre látják a lehetséges jövőbeli problémákat is, és azon dolgoznak, hogy megelőzzék azokat.

Hogyan értékelik a munkáltatók a problémamegoldó készségünket?

A problémamegoldó képességét háromféleképpen lehet értékelni:

1. példákat kérnek arra, amikor korábban megoldottunk egy problémát

2. hipotetikus helyzeteket mutatnak be nekünk és megkérdezik, hogyan reagálnánk rá?

3. megnézik, hogyan alkalmazzuk a problémamegoldó képességünket különböző tesztek és feladatok során

Várható interjúkérdések a problémamegoldásról

Az interjúztatókat az is érdekli majd, hogyan közelítenénk meg a munkahelyén felmerülő problémákat. A pontos interjúkérdések munkakörönként változnak, de a leggyakoribbak közé ezek tartoznak:

– Hogyan kezelné a munkahelyi konfliktusokat?

– Mit tenne, ha az ellátási lánc problémái miatt váratlanul késne valamelyik projektje?

– Mit tenne, ha egy ügyfél vagy vásárló panaszt tenne?

– Mit tenne, ha észrevenné, hogy egy kollégája nehezen boldogul a munkájával?

– Hogyan reagálna, ha egy vezetője negatív visszajelzést adna a teljesítményéről?

Hogyan fejleszthetjük a problémamegoldó készségünket?

Íme néhány tipp arra vonatkozóan, hogyan fejlesztheti a munkáltatók által keresett problémamegoldó technikákat.

Az alábbi helyzetek bármelyikének kezelése segít a problémamegoldó készségek elsajátításában, sokszor anélkül is, hogy észrevennénk:

– a mobiltelefonunkal vagy laptopunkal kapcsolatos technikai probléma megoldása,

– barkácsolás,

– egy igényes ügyfél kiszolgálása vagy egy vásárlói panasz megoldása,

– az olyan típusú játékok, mint a Sudoku és a sakk szintén erősíthetik a stratégiai és kreatív gondolkodás képességét.

Végül érdemes megemlíteni, hogy a problémamegoldó képesség számos más készséghez is kapcsolódik, ilyenek az analitikus készségek, az innovatív és kreatív gondolkodás, az alkalmazkodóképesség és rugalmasság, a kiegyensúlyozottság, a kezdeményezőkészség, a csapatmunka és a befolyásolási készség (például hogy a kollégákat, ügyfeleket és főnököket rávegyük a megoldásaink elfogadására).

Egy probléma azonosítása gyakran egy új üzleti vagy termékötlet csírája is egyben. A problémamegoldó képesség minden munkavállaló készségeinek alapvető része, még akkor is, ha ez nincs is meghatározva a munkaköri leírásban.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato