Mi az alkalmazott és a cég teendője munkabaleset esetén. Kertész Csaba tűz-és munkavédelmi szakértő válaszol.

A munkavállaló és munkáltató közötti helytállás szabályait is lefekteti a munkavédelmi szabályzat. Ha például munkaidőben az alkalmazott kárára valamilyen baleset történik, azt azonnal jelentenie kell a megfelelő feljebbvalójának, aki a munkavédelmi tanácsadó szervezetnek adja tovább az információt. A foglalkozás-egészségügyi orvost is azonnal tájékoztatni kell, ha pedig a baleset elég súlyosnak bizonyul, akkor a hatóságot is.

Az alkalmazottnak úgynevezett „dologi kára” is származhat a történtekből, például összetörik a telefonja, vagy a szemüvege.  Ilyenkor is élhet kártérítési igénnyel a munkáltató felé. Ellátásbeli igényt is támaszthat: lehet, hogy az orvosi ellátásának költségeit szeretné megtéríttetni a munkáltatóval, vagy a kezeléséhez szükséges utazásét.

Élhet a kiesett jövedelme iránti igényével is, ha egyébként másodállásban dolgozik.

A kárigény megítélése után előfordulhat, hogy a kiesett napokat a társadalombiztosítónak is vissza kell fizetni. Kapóra jön tehát, ha a céges felelősségbiztosítás a „bevetteken” túl az ilyen típusú eshetőségekre, a dolgozókkal történtekre is kiterjed.

A munkavállalónak persze vagy sikerül érvényesíteni az igazát, vagy nem

A hatóság bevonására, hosszadalmas perekre is számítani lehet szélsőséges esetben. Az életszerűség azért nyilván határt szab ezeknek az eseteknek: ha a munkavállaló és a feljebbvalója kommunikációra képtelennek bizonyul egy ilyen helyzetben, az vagy megmérgezi a későbbi munkakapcsolatot, vagy egyszerűen csak rámutat, hogy alapjaiban eddig sem volt hatékony az együttműködés.

Általában nem is a családi jellegű kisvállalkozásoknál szokott ilyesmi előfordulni, ahol az alkalmazott és főnöke többnyire jól ismerik egymást, inkább a nagyobb cégeknél. A külföldi tulajdonú multinacionális vállaltoknál ugyanakkor a vállalati kultúra inkább az idegen modellt követi és ezeken a helyeken ugyancsak kínosan ügyelnek a korrekt eljárásmódra.

Sok helyütt a PR, vagy a kommunikáció részének tekintik a balesetmentes napok számának publikálását

Kifejezetten érdekesek ilyen szempontból azok az üzemek, ahol a gyártás, termelés nagyobb kockázattal jár, például a veszélyes anyagok előállítása kifejezetten ilyen. Ha nagy volumenű katasztrófa történik, amely a dolgozók jelentős részét, ne adj’isten a lakosságot is érinti, az már természetesen automatikusan a hatóságokra, a katasztrófavédelemre is tartozik és speciális szabályok lépnek érvénybe. Ilyenkor az esetek többségében a történtekbe belerokkanó cég helyett a kártérítések egy részét az állam vállalja át.

Az ilyen munkahelyeken, – vegyi üzemekben, atomerőműben, egyéb magasabb kockázatú besorolás alá eső tevékenységek végzése során –a dolgozók kockázatvállalásának honorálása a veszélyességi pótlékok folyamatos kifizetésével is megtörténik. Emellett kötelező, vészforgatókönyvek mentén zajló éves gyakorlatokkal igyekeznek a legfelkészültebben reagálni az esetleges éles helyzetekre. Ugyanakkor emellett is evidens, hogy ha valóban baleset következik be, a károsultak ugyanúgy benyújthatják kártérítési igényeiket, mint bárhol máshol.

Szerző: B.E.

#munkavedelem #munkabaleset #munkavedelmiszabalyzat #karterites