A kötelező munkavédelmi oktatás gyakoriságát elég szellősen írja elő a hatóság. Egy könyvelőirodánál például elegendő háromévente megtartani, egy atomerőműben pedig negyedévente kötelező, sőt, van, hogy havonta tartanak. Sokszor a feszesebben előírt tűzvédelmi oktatásokkal vonják össze őket. Kertész Csaba munka-és tűzvédelmi szakértővel taglaljuk a lehetőségeket.
Alapvetően az új dolgozók munkába lépése előtt, a munkakörülmények változásakor rendkívüli munkavédelmi oktatásokat kell, vagy legalábbis kellene tartania minden cégnek. Ha például új munkatárs érkezik a csapatba, ő nyilván kimaradt az előző összefoglalókból, ugyanakkor az átadott tudásra bármikor szüksége lehet. Különösen, ha nem csak irodai munkát végez, hanem üzemben, és/vagy gépekkel dolgozik. A gépekkel végzett munka menetéről a munkavédelmi szolgáltatóval összehangoltan a z üzemvezetőnek is tájékoztatnia kell a kollégákat, mégpedig rendre: azaz, ha a gépekkel kapcsolatban, vagy egyéb munkakörülményeket illetően valamilyen változás áll be (például költözés, új gépek vásárlása, a gép működésének megváltozása, stb…), akkor azonnal össze kell hívni egy új munkavédelmi oktatási meetinget. És ha ez például elmarad… és ebből kifolyólag valamilyen probléma jelentkezik, a felelősség nem a munkavállalót terheli. Ugye, a végén még megéri fülelni ezeken az unalmasnak tűnő munkavédelmi tájékoztatókon?
Természetesen, akárcsak egyéb oktatási, tanulási, információátadási-bevésési folyamatoknál, itt is a gyakorlat teszi a mestert. Ha lehet, érdemes tehát a gépekkel kapcsolatos oktatást az üzemet végigjárva megejteni, és amit csak lehet, gyakorlatban is kipróbálni. Így egyrészt izgalmasabbá válik az óra, és a munkavédelmi szolgáltató nem unatkozik versenyt a tájékoztatott kollégákkal…másrészt, ahogy már előző cikkünkben is utaltunk rá, az így megszerzett tudás sokkal hatékonyabban épül be.
Jó, ha a munkavállaló felkészült, mi történik áramszünet esetén, hogyan kell újraindítani a gépet, mert például már az első beindításakor is jelen volt, vagy mert gyakorlati órát tartanak néha a témában. Természetesen mindez nem mehet a termelés terhére: egy gyártósoron például pár perces leállás is hatalmas kiesést, anyagi károkat okozhat, így érdemes minden szempontból optimalizálni a bemutatók gyakoriságát és hatékonyságát. Cserében viszont egy áramszünet után a „beavatott” kollégák jóval gördülékenyebben tudják majd újra üzembe helyezni a masinát.
Ha kémiai, vegyi anyagokról zajlik a diskurzus, érdemes bevonni az üzemorvost is, aki biztosan egészen érzékletesen el tudja majd mesélni, mi történhet azzal, aki a hanyagul műanyag palackban tárolt, víznek vagy üdítőitalnak látszó folyadékból jóízűen kortyol egyet. Nyilvánvalóan sem magunknak, sem kollégáinknak, ne adj’ isten a helyszínen tartózkodó kiskorúaknak nem kívánunk ilyen élményt. A saját felelősségünket is ismertetik egy-egy ilyen oktatáson: akár munkavállalóként, akár közép- vagy felsővezetőként emberek életéért is felelősek vagyunk.
Ha pedig még így sem találjuk olyan izgalmasnak, mint egy kalandfilmet, bátran tegyünk fel kérdéseket a szakembereknek. Érdemes.
Fotó: optikaimagazin.hu
Szerző: B.E.
#munkavedelem #munkahelyibiztonsag #tuzvedelem #munkavedelmioktatas