Gyerekként mindenkinek van egy álma, hogy felnőttként mivel fog majd foglalkozni. Ez a kép aztán folyamatosan formálódik, változik, mígnem a pályakezdők szembesülnek a valósággal.
A pályakezdő fiatalok vehemensen vethetik bele magukat az álláskeresésbe és bizony a kedv hamar alábbhagyhat, ha azzal szembesülnek, hogy jóformán gyakorlat nélkül be sem kerülhetnek egy pozícióba. Ez már olyan tényező lehet, amely megbénítja a fiatal jelentkezőt a pályázásban. Ha az állásinterjúig eljutnak, tapasztalat és gyakorlat hiányában abban sem lehetnek biztosak, hogy ott mit várnak el tőlük. A pályakezdők és a munkaadók gyakran eltérő elvárásokat támasztanak egymás felé, ami félreértésekhez vezethet.
Pályakezdők elvárásai a munkaadóktól
A fiatalok gyakran gyors karrierfejlődést várnak el. Azt remélik, ha bejutnak egy pozícióba, onnan rövid időn belül magasabbra léphetnek. A munkaadóknak általában több időre van szükségük, hogy átlássák az újonnan belépők munkáját és fokozatos fejlődést várnak el tőlük.
Az új generáció számára fontos a munka-magánélet egyensúlya, annak tartása és nagyra értékelik a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, és bár egyre több helyen létező munkavégzési forma ez, de a munkaadók nagy része inkább a munkahelyi jelenlétet várja el.
A pályakezdők többsége olyan munkát keres, ahol a feladataik nemcsak technikai jellegűek, hanem értékesnek és inspirálónak is érzik azokat. Szeretnék látni munkájukat, azok hatását és szeretnének hozzájárulni a szervezet céljaihoz. Csakhogy a vállalatok vezetői először gyakran alapvető, rutin feladatokat bíznak rájuk, hogy megtanulják a rendszert. Ez a mai fiatalabb nemzedék számára unalmasnak tűnik és csalódást okozhat, ha nem érzik elég izgalmasnak a munkát.
A pályakezdők hozzászoktak a digitális világ gyors visszacsatolási tempójához, így munkahelyükön is hasonlóan gyors visszajelzésre számítanak saját teljesítményükről. Azonban a munkáltatók gyakran a szokásos negyedéves vagy éves értékelés során szánnak erre időt, ami a fiatalok számára frusztráló lehet.
Arra is számítanak, hogy a munkahelyük biztosít számukra fejlődési lehetőséget, így a tréningek, képzések, mentorprogram alapvetően létezők, ám a munkaadók gyakran ezt egyáltalán nem így gondolják, hiszen a frissen végzett pályakezdőket úgy ítélik meg, hogy rendelkeznek elegendő tudással a munkavégzéshez.
Munkaadók elvárásai a pályakezdőktől
A munkaadók rugalmasságot, nyitottságot várnak el az újonnan belépőtől és elvárják, hogy gyorsan alkalmazkodjanak és tanuljanak. A félreértés abból adódhat, hogy a pályakezdők pedig konkrét és speciális elvárásokkal vannak felvértezve és emiatt nem érzik magukat megfelelő környezetben.
A munkáltatóknak fontos a pontos, precíz munkavégzés és a felelősségvállalás, azonban a fiatal, még tapasztalatlan pályakezdők inkább a változatosságot űzik és ha úgy ítélik meg, hogy az adott helyen ez nem valósul meg, gyorsan váltásra adják a fejüket.
A munkaadók elvárásai között természetesen az szerepel, hogy a munkavállaló rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és azonnal értékes munkaerőként funkcionáljanak. A még tapasztalat nélküli fiatalok azonban azt várják a munkáltatójuktól, hogy biztosítsák a megfelelő fejlődési lehetőséget.
Egy vállalat nem egy ember munkájától válik sikeressé, ezért fontos a csapatban való munka minősége és ez elvárás a fiatal pályakezdők felé is, csakhogy a fiatalok már inkább az egyéni sikereket tartják szem előtt. Emiatt nehézséget okozhat számukra a csapatmunka.
A pályakezdők bére azt tükrözi, hogy bizonyítaniuk kell ahhoz, hogy növekedjen a fizetés. A fiatalok pedig azonnal magasabb bért igényelnének, főleg, ha magas szintű képzettséggel rendelkeznek.
Más perspektíva
A munkaadó és a munkavállaló is a saját szemszögéből tekint a munkára, ennek megfelelően a megítélés is más. A pályakezdő fiatalok pedig már abba a felgyorsult világba születtek bele, amelyben elvárás számukra a gyorsaság minden területen. A munkáltatók azonban a szervezeti szabályoknak megfelelően járnak el és elvárásaik is ehhez mértek, amelyek a különbségeket is adhatják.