négynapos munkahét, munka, munkaerőpiac, munkavállaló
Fotó: Pexels

Tényleg valódi csodaeszköz a négynapos munkahét?

blank
blank

H I R D E T É S

A négynapos munkahét jelenségéről már többször írtunk itt, a Karrier Trend oldalán is, hiszen több magyar cég is próbálkozik a bevezetésével.

Legutóbb például a Libri jelentette be, hogy egy öthónapos tesztidőszakkal rövidített munkahétre állnak át. A vállalat akkor közölte: a munkavállalóik fizetését nem csökkentik, illetve az eddig 8 órásról nyolc és félórásra emelt napi munkaidő is még alkalmazkodik a családi igényekhez. Az új munkarend nem kötelező a dolgozók számára.

A briteknek bejön

Amint azt portálunk is megírta nemrégiben megérkeztek a világ legnagyobb négynapos munkahét próbájának eredményei, és eddig elég ígéretesnek tűnnek. Az Egyesült Királyságban júniusban 70 cég vett részt a 6 hónapig tartó négynapos munkahét kísérleti programjában. A Four Day Week Global nonporfit szervezet, ami a próba szervezője, közzétette a próba félidejének eredményeit még szeptemberben. Akkor az összes résztvevő cég kapott egy kérdőívet, a program állapotának felmérése céljából.

Jól működik

A 41 cég közül, akik válaszoltak 88% válaszolta, hogy az új rendszer eddig ’’jól működik’’ és 86% válaszolta, hogy ’’valószínűleg’’, vagy ’’biztosan’’ átgondolják a négynapos munkahét bevezetését, amint vége lesz a próbaidőszaknak. Claire Daniels az egyik résztvevő cég vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy:

„A NÉGYNAPOS MUNKAHÉT PRÓBAIDŐSZAKA EDDIG RENDKÍVÜL JÓL ALAKULT SZÁMUNKRA. A PRODUKTIVITÁS UGYANOLYAN MAGAS MARADT, MINT EDDIG VOLT, A CSAPAT JÓLÉTE JAVULT, ÉS AZ ÜZLET PÉNZÜGYILEG 44%-KAL JOBBAN TELJESÍT.”

Tabuk dőltek meg

Most pedig Király Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem Emberi erőforrások alapszakának vezetője a Napi.hu konferenciáján tartott áttekintést arról, hol állunk most és melyek a pro/kontra érvek a rövidített munkahéttel kapcsolatban. A szakember kérdésként feltette, hogy vajon miért most került a négynapos munkahét ilyen intenzíven a figyelem középpontjába, majd rögtön meg is válaszolta azt. Szerinte az egyik ok egyértelműen a covid-járvány, valamint annak a munkaügyi következményei. “Tabuk dőltek meg, 2020 márciusában egy hét alatt álltak át cégek 100% home office működésbe, a menedzserek élesben kezdték el tanulni a “remote vezetést”, korábban elképzelhetetlen tempóban gyorsult a digitalizáció. A Covid hónapjai alatt a munkavállalók felfogása is kezdett változni: sokan feltették maguknak a kérdést, hol is áll a munka, a munkaadó az életükben, fontosabb lett a munka-magánélet egyensúly. Másrészt az utóbbi egy évtized kutatási eredményei mostanában kezdtek el beérni és a nyilvánosságban megjelenni.” – közölte.

Kísérletek

A HR szakember néhány eddigi kutatás eredményét is összegezte, írta meg a HR Portal. Ezek alapján elmondható, hogy ahol belevágtak a projektbe ott pozitív hozadékról számolnak be az érintettek. A legelső négynapos munkahét kísérlet egyébként 2015-2019 között zajlott Izlandon, 2500 munkavállaló bevonásával. Heti 40 óra helyett 35/36 órára csökkent a munkaidő ugyanannyi fizetés mellett. Az eredmények szerint javult a produktivitás és a munka-magánélet egyensúlya. Most is a munkavállalók 86%-a számára nyitva áll ez az opció.

Itthon a Telekom is tesztelte

Magyarországon is egyre több cég vág bele a négynapos munkahét tesztelésébe, a Telekom is néhány hónappal ezelőtt jelentette be, pilot projektet indítanak a négynapos munkarend megvalósíthatóságát vizsgálva. A teszt időszak július és október között tartott, a Telekom pedig a HR Portal cikke szerint november 23-án egy konferencián értékeli a négynapos munkahét kísérletét.

Valós választásai irány

Annyi biztos, a négynapos munkahét egy valós változási irány, amely mind az alkalmazottaknak, mind a munkáltatóknak egy egészségesebb, termelékenyebb, boldogabb lehetőséget ígér. Okkal próbálkoznak vele a világ számos pontján, köztük hazánkban is, hiszen a Libri és Telekom mellett pécsi cég is preferálja a rövidített munkahetet, de a szombathelyi önkormányzat is féléves tesztidőszakot hirdetett még júniusban. Magyarországon egyébként – ahogyan azt korábban portálunk is megírta – a piaci szférában már több olyan munkahely van, ahol hetente csak négy napot kell dolgozni. Egy magyar rövidáru-nagykereskedő cég például tavaly júniusban vezetett be négynapos munkahetet, miközben ugyanazt a bért fizette ki a dolgozók számára. Egy informatikai cégnél, a Balasys IT Zrt.-nél pedig már évek óta rugalmas munkaidővel alkalmazzák a dolgozókat. 

Szerző: Gerber Petra
Fotó: Pexels

H I R D E T É S