Magyarországon szinte az összes iskolában 8-kor kezdődik a tanítás, amit az iskolások, és a reggeli dugókat elszenvedő szülők egyaránt nem szívlelnek.

A CDC (Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) megfigyelte az általános és középiskolások teljesítményét. Arra jutott, hogy a tradicionális korai iskolakezdés nem veszi figyelembe a gyermekek, és tinédzserek természetes alvás ciklusát. Az iskolások 60%-a panaszkodik arról, hogy fáradtnak érzi magát a tanítási napokon.

Lustaság?

Sokan a kamaszokat hibáztatják, mondván, hogy ők csak lusták, és nem szeretnek tanulni, pedig nem ez a helyzet. A serdülőkorban lévő iskolások fáradságának biológiai oka van, ugyanis a testük szimplán nem áll készen arra, hogy korai órákban a tanuljanak. Nehéz eleget aludnia egy tinédzsernek, amikor természetes elalvási ideje este 11 óra körül mozog, de reggel 8 órára már az iskolapadban kell ülnie.

Jobb tanulmányi teljesítmény

Amikor az ember elegendő órát alszik, az éberség és a döntéshozatalhoz szükséges készségek javulnak, ez pedig megkönnyíti a kapott információ megértést, feldolgozását. A későbbi iskolakezdés segítene a tanulóknak abban, hogy többet aludjanak, és kipihenve keljenek fel, ez pedig a hatékonyságukat is növelné. Sőt, ezáltal az iskolapadban elalvó tanulók jelensége is megszűnhetne. Több lenne az elkészült házi feladat is, mivel az iskolásoknak lenne energiája leülni, és elvégezni az otthoni feladataikat, ahelyett, hogy szundítanának egyet amint hazaérnek.

2017-ben egy 4 éves kutatást végeztek az iskolakezdési idő és a tanulmányi teljesítmény közötti összefüggés megértésének céljából. A diákokat az 1 óra 10 perces időváltoztatás hatálybalépése előtt és után is megfigyelték. A kutatók pedig azt találták, hogy a tanulmányi sikerek jelentősen javultak, amikor az iskolakezdés időpontja ki lett tolva. A tanulmányból, Dr. Alicia Roth viselkedési alvásszakértő megjegyezte: „A kezdési időpontok egy éven keresztül 8:50-kor voltak, két évig 10:00-kor, majd visszaváltottak 8:50-re. A délelőtt 10 órára való váltás pozitív változásokat idézett elő a diákok egészségi állapotában és tanulmányi teljesítményében. Viszont ez visszaállt az alapszintre, amikor a kezdési időpontot ismét korábbra tolták.”

Kevesebb viselkedés probléma

A tinédzserek hangulat ingadozásait a pubertás gyakori következményeként tapasztalják, azonban a rossz alvási szokások csak rontják hangulatukat és kitöréseiket. Az alváshiány hangulati változásokat okozhat, beleértve a szorongást, a stresszt, az ingerlékenységet, a motiváció hiányát és a depressziót. Ha a tanulók eleget alszanak, hangulatuk stabilabb, pozitívabb, és csökken a depressziós tünetek kialakulásának kockázata. A szülők számára is általában könnyebb együtt élni a gyerekekkel, akik eleget alszanak.

Jobb fizikai egészség

Azzal, ha a tanulók minden éjjel megfelelően alszanak, biztosíthatjuk legjobban fizikai egészségüket. Mialatt éjszaka szundikálunk, a test egyenesen munkába áll, helyreállítja, gyógyítja és építi szöveteit, és izmait. Elegendő pihenés nélkül akadályozzuk abban, hogy megfelelően végezze munkáját. Ez viszont csökkent immunfunkcióhoz és fokozott gyulladáshoz vezethet. Az alváshiány a serdülők számára számos egészséggel kapcsolatos problémát okozhat: többek között, de nem kizárólagosan a 2-es típusú cukorbetegséget, az elhízást, az álmosságból eredő sérüléseket. Az alváshiány további stresszt jelenthet a szervezetben, és megváltoztathatja a hormonszintet. Ha több időt hagyunk a diákoknak a reggeli alvásra, sokkal kisebb az esélyük arra, hogy megtapasztalják ezeket a negatív hatásokat.

Szerző: Schneider Charlott