Fogyaszthatjuk egyedül vagy társaságban, tejjel, cukorral vagy magában. Sok esetben nem is feltétlenül frissítő hatása miatt isszuk olyan lelkesen, hanem a szertartás és a személyes kapcsolatok érdekében. De vajon mennyire egészséges a kávé?

 Betöltés ...

Azt hiszem, hogy ha a saját reggeli rutinomat leírom, az sokakéval egybeesik és ebbe a kávé elkészítése, kortyolgatása az egyik nagyon közös jellemző. A népszerű italból naponta kétmilliárdnál többen fogyasztanak. A világ felnőtt lakosságának java ezzel a napindító tevékenységgel kezd és a nap folyamán ezt többször is megismétlik.

Nem mai hóbort

A kávét már a Krisztus előtti időkben is ismerték. Egy pásztor figyelte meg az ital élénkítő hatását kecskéinél, majd ezt a megfigyelést osztotta meg szerzetesekkel, akik abból italt főztek. Jól jött számukra is az élénkítés, mert a hosszú szertartások alatt ezzel tartották ébren magukat.

Ma is tart népszerűsége, de vajon egészséges?

Mivel ennyire népszerű frissítő a kávé, nem csoda, hogy vizsgálták az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Túlzásba véve majdcsak mindenről elmondható, hogy ártalmas, így a fekete italról is. Ám jelenlegi álláspont szerint úgy tűnik, hogy a kávé mégsem egészségtelen akkor, ha…

• nem mértéktelenül fogyasztod,
• ha nem keversz hozzá túlzott mennyiségű cukrot,
• nem mindegy a kávé minősége sem.

A mértékletesség kulcsfontosságú lehet abban, hogy a túlzott kávéfogyasztással ne ártsunk magunknak. De vajon a kevés kávéval mi a helyzet? Napi 1-2 csészével sem ártunk az egészségünknek?

Korábban az a vád érte ezt az italt, hogy egészségügyi problémákat okoz. 1921-ben a WHO még a rák okozójaként is megnevezte, de napjainkban már tanulmányokkal is bizonyították, hogy a fekete élénkítő ital számos egészségügyi előnnyel jár (mérsékelt fogyasztás mellett):

• A napi 1-2 csészényi fekete javítja a szív egészségét és csökkenti a szívbetegségek kialakulását,
• szabályozni képes a vércukorszintet, vagyis akik rendszeresen kávéznak, azok számára alacsonyabb a kockázata a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának,
• még az agyat is megvédheti olyan betegséggel szemben, mint a stroke, az Alzheimer- vagy Parkinson kór,
• lecsökkenti a máj daganatos megbetegedésének esélyét és a májzsugorodást is,
• magas antioxidánstartalmának köszönhetően megvédi a sejtjeinket a DNS károsodásától, amely minimalizálni képes a rák kockázatát,
• sok esetben nem is az élénkítő hatása miatt isszuk, hanem hangulatjavító hatása miatt, mert szeretjük társaságban fogyasztani,
• a kávéfogyasztók körében kisebb az esély depresszióra,
• még a fizikai állóképességünket is növelheti.

A kávé illata…

A kávé előnyeit egy kutatásban is vizsgálták. Méghozzá arra kerestek választ, hogy a kávé illata milyen hatással van az ember hangulatára, a kortizol szintre. A kísérletben 80 fiatal vett részt, akik 18 és 22 év közötti nők és férfiak voltak. Az önkénteseket véletlenszerűen választották két csoportra. Az egyik volt a placebócsoport, akik szénport lélegeztek be, a másik csapat tagjai pedig valódi kávé illatát szívhatták magukba. Mindezek előtt és után is vizsgálatnak vetették alá az alanyokat, ahol rögzítették a kognitív teljesítményüket, a hangulatukat, a pulzust, a nyálban található kortizol szintjét.

Eredményképp azt kapták, hogy maga a kávé illata is képes a kognitív paramétereket javítani, ugyanis a figyelem fenntartása stabilabb volt, javult a memória minősége, sebessége és megnőtt az éberség. A pulzusszámban és a nyál kortizolszintjében különösebb változást nem tapasztaltak. Mindez azt bizonyítja, hogy csupán a kávé illatának belégzésével is javítható a memória állapota, csökken a stressz, éberebbé válunk.

A Harvard Egyetem kutatásából,170 ezer brit kávéfogyasztási szokásait vizsgálva az derült ki, hogy akik naponta 1,5-3,5 csésze kávét ittak cukorral vagy anélkül, 30%-kal kisebb százalékban haltak meg, mint azok, akik nem ittak. Ezek az előnyök azonban csökkentek akkor, ha ennél nagyobb mennyiségben fogyasztották a feketét.

Ezt tudtad a kávéról?

• habár kávébabnak nevezzük, de amit megőrölve fogyasztunk, az valójában a cserjék bogyóinak magjai. Vagyis nem babról van szó, hanem magról, csak a formája miatt hívjuk babnak,
• Brazília a világ legnagyobb kávétermelője,
• a legtöbb feketét a skandináv országokban isszák, pedig világszerte népszerű italról van szó. A finnek fogyasztanak legtöbbet, aztán a svédek, majd a norvégok és a dánok,
• évente 800 milliárd csészével fogyasztunk belőle,
• habár hétköznapi emberként is naponta isszuk, de a világ legdrágább kávéja fontonként akár 600 dollárba is kerülhet. A cibetmacska nevéből adódóan is egy macskaféle, amelyik előszeretettel fogyaszt kávébabot, ám szervezete csak a héját tudja megemészteni. Ami melléktermékként távozik belőle, arra lecsap az ember és kávét készít belőle,
• a középkorban megpróbálták az élénkítő italt betiltani azért, mert sátáninak nevezték, ugyanis fogyasztása után megszokottól eltérő gondolatokat is mondhatott az, aki kávét ivott,
• a koffeinmentes kávé sem teljesen mentes, csupán annak mennyisége csökkentett,
• Bach egy komplett kantátát is szentelt a kávénak.

Szerző: Rónai Márta