A 80-as évek kedvelt mesefigurája volt az egér, akit mivel egy légibázison élt, véletlenül fellőttek a Marsra. Onnan nem tudott visszatérni, ezért meg kellett barátkoznia a bolygó adta lehetőségekkel. Számos kalandot élt át marsi szomszédaival, egy marslakóval és egy vakonddal, és tulajdonképpen egészen jól elvolt abban a világban. Arra azonban vigyáznia kellett, hogy ne egyen a bolygó fáin növő piros-fehér csíkos, sétapálcát formáló nyalókából, mert attól hatalmasra nőtt. Valahogy egy új munkatárs is így érezheti magát az első napon a munkahelyén, ahol azon kívül, hogy megismerkedik a helyi viszonyokkal és mintegy 40 emberrel, örül, ha a nap végén biztosan odatalál a mosdóba. De ez a nap nemcsak az újonnan érkezett számára megterhelő, hiszen a régi közösségnek is meg kell ismernie egy új tagot, és lehetőség szerint beintegrálni a már meglévő szervezetbe.

Az első munkanap része lehet az adminisztráció, a szerződéskötés, a munkavédelmi oktatás, az orvosi vizsgálat, a különböző eszközök, a munkavégzéshez kapcsolódó védőruhák stb. felvétele, a munkaállomás berendezése, az informatikai eszközök, a kapcsolatok beüzemelése, a mobiltelefon-előfizetés elintézése, észre sem vesszük és már dél van. Hová jártok ebédelni, milyen lehetőségek vannak az étkezésre, mikor és hogyan szokás ebédszünetet tartani? Hogy jutok kávéhoz? Aztán a munkahelyi szervezet megismerése, ki kicsoda, kit milyen ügyben lehet vagy kell megkeresni, kivel leszek közvetlen kapcsolatban, kit tegezünk és ki ragaszkodik a magázáshoz, nyitott vagy csukott ajtónál dolgozunk-e, hogyan lehet némi pihenőidőt tartani, kinek kell szólni, ha valahová átmegyek… és csak záporoznak a kérdések akár hangosan, akár magunkban. Van, aki jegyzetfüzettel a kezében viszi végig az első napját és feljegyzi a legfontosabb szokásokat, neveket, helyeket. Az biztos, hogy nem tudunk minden információt azonnal feldolgozni és biztosan lesznek visszatérő kérdéseink, hogy ki ő, milyen munkakörben dolgozik stb., ezért az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban: a tortát sem esszük meg egyszerre, hanem szeletenként, tehát legyünk roppant türelmesek. Magunkkal és a többiekkel is.

Egy új munkahelyen tiszta lappal indulhatunk. Nincs múltunk, csak, amit elmesélünk magunkról (persze, ha nem dolgozik régebbi ismerősünk a cégnél), ezért érdemes végiggondolni, hogy milyen információkat osztunk meg magunkról. Nem biztos, hogy szerencsés a volt munkahelyünket, illetve a kollégáinkat szapulni, mert annak a jelenlegi munkatársak számára is üzenetértéke van: máshol, másoknak őket fogjuk szidni. Annyit elmondhatunk, hogy hol dolgoztunk korábban, mivel foglalkoztunk, mi okból váltottunk, de a múlt az a múlt, ami történt, az korábban történt és ebben a pillanatban már nem érvényes. Ezért inkább a jelenre koncentráljunk, a kollégák, a helyi viszonyok megismerésére. Az első napokban célszerűbb többet hallgatni és kevesebbet beszélni, hiszen így tudunk rengeteg információhoz jutni, felmérni a körülményeket és megteremteni bennük a magunk helyét. Persze, kérdezzünk bátran, ha valamit nem értünk, ezzel a többieknek is lehetőséget adunk arra, hogy megismerjenek bennünket. Az első napok az esetek többségében döntően befolyásolják, hogy miként könyvelnek el minket, pl. felmérik, hogy pletykásak vagyunk-e, hiszen biztosan lesz olyan, aki ránk zúdítja a vélt vagy valós sérelmeit, a másik kollégával való egyet nem értéseit.

Szinte minden munkahelyen elhangzik egy varázslatos mondat: „ezt így szoktuk”, amivel nem biztos, hogy rögtön egyet fogunk érteni. Lehet, hogy azonnal meglátjuk, miként lenne célszerűbb azt a bizonyos dolgot gyorsabban, egyszerűbben megcsinálni, mégsem tanácsos rögtön az első napokban ezzel indítani. Nem ismerjük a körülményeket, nem tudjuk, hogy miért van úgy, ahogy, ha egy kicsit már el tudunk tájékozódni a viszonyok között, hitelesebben hangzik majd a szánkból az új megoldás. Gyakran megesik, hogy az előző kolléga szelleme továbbra is ott „dolgozik” a vállalatnál. Lehet, hogy szerették, becsülték az elődünket és nehezen dolgozzák fel az ott maradottak, hogy elhagyta a fedélzetet. Nekik is időre van szükségük, hogy megszokják az új kollégát, érdemes magunkban tudatosítani, hogy amikor azt mondják: az elődöd ezt kiválóan tudta vagy fantasztikusan csinálta, az személy szerint nem nekünk szól. Csak a kollégáknál még nem jött el a továbblépés fázisa.

Az első időszak tehát mindenkinek izgalmas, viszont ne feledjük: a foglalkoztatás kétoldalú dolog. Mi a munkaerőnket, a tudásunkat, a tapasztalatunkat és a kapcsolatrendszerünket visszük egy munkahelyre, amit megvesz tőlünk a vállalat. Fogjuk fel ezt egyenrangú viszonynak, ami a mi helyzetünket is más aspektusba helyezi.

Szerző: K.T.

#hr #munkaugy #karrier #munkahely