A Microsoft 2021-es munkaügyi trendindexe szerint a világ munkavállalóinak több mint fele érzi magát túlhajszoltnak és a munkavállalók mintegy 40 százaléka számolt be kimerültségről. Vannak olyan foglalkozások, amelyek kifejezetten veszélyesek ebből a szempontból.

 Betöltés ...

A burnout-szindróma, vagyis a kiégés szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a munkavállalók, akik hivatásszerűen foglalkoznak emberekkel, például az ápolók, orvosok, tanárok, szociális munkások, ügyfélszolgálatosok, vagy gyorséttermi dolgozók. A kiégést okozhatja az emberekkel való konfliktus, a stressz, az elismerés hiánya, a hosszú munkaidő, az extra igénybevétel, vagy ezek kombinációja. 

Ha az egyes foglalkozásokat nézzük, a világ legtöbb országában az orvosokat érinti a leggyakrabban a burnout-szindróma, akikre óriási felelősség hárul rengeteg stressz mellett.
Az orvosok esetében súlyosbítja az a tény, hogy azok az emberek, akikkel foglalkoznak gyakran súlyos betegek. Az orvosok ráadásul gyakran hosszú órákat dolgoznak kevés alvás mellett.

Az egészségügyben nemcsak az orvosokat fenyegeti a kiégés, hanem az ápolókat is, akik az orvosokhoz hasonlóan szintén gyakran vannak éjszakai ügyeletben és szintén beteg és frusztrált emberekkel foglalkoznak. Ráadásul anyagilag kevésbé megbecsültek mint az orvosok, ez pedig tovább fokozza a kiégés kockázatát.

De nemcsak az egészségügyben, hanem a vendéglátásban is fenyegető lehet a burnout szindróma kialakulásának veszélye. Az elégedetlen vendégek gyakran kerülnek konfliktusba a pincérekkel, vagy gyorséttermi dolgozókkal. Ráadásul nemcsak azt kell elviselniük, hogy rosszul bánnak velük, hanem azt is, hogy hosszú órákat töltenek talpon nagyon kevés fizetésért és juttatásért, ami miatt alulértékeltnek érezhetik magukat.

A kiégéshez gyakran lelki tényezők is hozzájárulnak, a szociális munkások például olyan élethelyzetekkel találkoznak, amelyeket nehéz feldolgozniuk. Számukra a határok felállítása fontos stratégia lehet, amikor észlelik magukon a kiégés első jeleit.

A burnout szindrómának több szakasza van és mindig idealizmussal kezdődik, amikor valaki túlzott lelkesedést mutat és  a saját személyiségét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek. Ezt a realizmus szakasza követi, amikor pozitív visszajelzések jönnek és valaki teljesen elkötelezettnek érzi magát a szakmája iránt. Ez után a stagnálás szakasza következik, amikor már csökken a teljesítőképesség, az érdeklődés és a nyitottság, majd a frusztráció szakasza és a teljes apátia következik. 

A veszélyeztetett szakmák között van a légiforgalmi irányítóké is, amely egy jól fizető, de extrém felelősséggel járó foglalkozás, hiszen egyetlen hiba is katasztrófát okozhat. Ez az állandó stressz kiégéshez vezethet. Egy másik nagyon magas kiégési rátával rendelkező terület a jogászoké, különösen a büntetőjogra szakosodott ügyvédeké, akik véget nem érő irathalmazt vizsgálnak át és nem beszélhetik meg másokkal az ügyeket. Ráadásul gyakran olyan embereket védenek, akik erkölcsileg a társadalom legalacsonyabb szintjét képviselik. 

Lehet, hogy kevesen gondolnak rá, de a kiégési listán „előkelő helyet” foglalnak el a könyvelők és könyvvizsgálók is, akik gyakran túlterheltek és elszigetelten dolgoznak. 

Számos vizsgálat foglalkozott azokkal a foglalkozásokkal is, amelyek a legkevesebb stresszt okozzák és ahol a legalacsonyabb a kiégés veszélye. Nem meglepő módon ezekben a szakmákban zömmel nem emberekkel foglalkoznak, hanem kövekkel, drágakövekkel és állatokkal. Aki biztosan nem akar burnout szindrómában szenvedni, az menjen el geológusnak, ékszerésznek, vagy kutyaszitternek..

Szerző: K.T.