Az intelligencia a körülményekhez való adaptív alkalmazkodás képessége. Az R-generáció úgy néz ki, képes erre. Czirkos Orsolya humán összefüggés tanácsadóval vesszük górcső alá, hogyan idomult a vírus által beindított extrém kihívássorozathoz ez a már külön névvel is illetett, csoportokon belüli és csoportok közötti átjárhatósággal rendelkező külön kollektíva.
A reziliens, rátermett, rugalmas R-generáció mindezen képességek birtokában van. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy az R-generáció nem a születési dátum alapján sorolódik egy halmazba, mint a többi, hanem a jellegzetességei alapján.
Az embereket, mint munkavállalókat alapvetően születési dátum szerint osztjuk az ismert megjelölések szerint generációkra. Az őket ért hatások alapján bizonyos viselkedési mintákat, attitűdöket követnek, amik alapján ezekbe a jellegzetes csoportokba sorolhatók. Ez általában valamilyen történeti, egyidejűleg szociokulturális közeg hatásainak összessége. Ilyenek a Baby Boomerek (1943-1965), az X- (1966-1979), az Y-(1980-1995), a Z- (1996-2010) és Alfa- (2011-) generációk, amelyek mindegyike külön megközelítési módot igényel a munkaerőpiacon.
Ezt diakrón felosztást a 2020-as év ismert hozadékai, a megannyi hirtelen, extrém, egymást gyors ütemben követő kihívás a szinkronicitás jegyében új tengelyre vetítette, így beszélhetünk a változásokhoz nagy mértékben, könnyedén, gyorsan és sikeresen alkalmazkodó, újfajta, vagy ha nem is új, de egységes munkavállalói igényekkel rendelkező új „nemzedékről”, az R-ekről, akiknek tagjai kikerülhetnek az idősebbek vagy a fiatalabbak táborából egyaránt.
Már az Y-generációra is jellemző, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a munka és magánélet egyensúlyára, mint a megelőző a munkát olykor könnyebben túlzásba vivő korosztályok. Halmozottan igaz ez az R-generáció tagjaira, akik tökéletesen alkalmazkodtak az új helyzethez, amit az otthonról dolgozás, a digitális világban való érvényesülés lehetőségként kínált számukra és ők nem is voltak restek megragadni. Ilyenformán egyrészt nem csak hogy túlélték a változást, hanem egyenesen profitáltak belőle. Vagy megtalálták a szakmájukon, képzettségen belüli digitális útvonalakat, vagy villámgyorsan és jól váltottak. Emellett természetesen elődomborodtak az otthoni munkavégzés előnyei: megnőtt, átszerveződött a családdal töltött idő, így a későbbiekre vonatkozóan is nagyobb és erősebb igénnyé formálódott. Munka és magánélet egyensúlyának fenntarthatóságával párhuzamosan az „R-ek” a környezet fenntarthatósága mellett is leteszik a voksukat, ilyenformán fontosak számukra a munkahelyük, a megbízóik fenntarthatósági törekvései is. Szintén nagyon fontos értékként rajzolódott ki ebben az interakciósorozatban a bizalom, az egymásra épülés, az egymásnak való kiszolgáltatottság csapatszellemű és előrevivő megválaszolása, és az R-generáció tagjai ebben is zászlóvivőnek bizonyultak.
A vírus hozta helyzet, az a kollektív, egész bolygóra kiterjedő összváltozásmenedzsment-folyamat, ami lezajlott és még zajlik is a nagyvilágban, aminek utóhatásait várhatóan még éveken keresztül érzékeljük, és ami után már semmi nem lesz „ugyanolyan”, mint volt, karakteresen rámutatott, hogy azzal a bizonyos árral bizony úszni kell. Azok, akik ragaszkodnak a régi modellhez, elképzeléseikhez, akik kötik az ebet a karóhoz, egyszerűen nem maradnak versenyképesek. Elmegy mellettük a világ. Egyetlen állandó dolog van az életben, az pedig a változás. Ennek dinamikáját képesek az „R-ek” nagy hatékonysággal lekövetni, ennek a hullámaira szerencsésen és adaptívan ráülni, érdemes tehát nyitottan és hálával figyelni őket, hogy csinálják és tanulni tőlük, amit csak lehet.
Fotó: Envato
Szerző: B.E.
#generaciok #jarvany #r-generacio #hr