Világszerte több tízmillió embert érint valamilyen mentális betegség, így Magyarország lakosságát sem kerülik el a lelki eredetű betegségek. Hazánkban közel kétmillió személynél fordul elő depresszió, pánikbetegség, szorongás vagy szenvedélybetegség, de nem ritka a bulimia vagy alvászavar előfordulása sem. Annak ellenére, hogy a legtöbb ember tudomásul veszi mentális problémáját, mégis igen csekély azok száma, akik mernek segítséget kérni. Míg például Amerikában szinte beépült a mindennapi életbe a pszichológushoz járás vagy az egyéb terápiás foglalkozáson való részvétel, addig Magyarországon sokan még kellemetlennek ítélik meg ezt a témát. Gyakran észrevehetjük, hogy tabunak számít erről beszélni, és az anyagi forrásainkból sem szívesen költünk egy egy-két órás beszélgetésre.

Depresszió

A depresszió már a civilizáció kezdete óta jelen van a társadalomban, mégis csak a 19. század óta ismerik el, mint betegség. Számtalan embert érint, van, akit csak átmenetileg, de van, aki hosszú évek elteltével is ezzel éli mindennapjait. A depresszió tünetei nagyon szerteágazóak, így megfigyelhető a változás a viselkedésben, az érzelmekben, de fizikai tünetek (például emésztési zavar, fejfájás, alvási nehézségek) is jelentkezhetnek.

Ennek a mentális betegség leküzdésének egyik alappillére, hogy a mindennapokat pozitív és motiváló környezetben töltsék el azok a személyek, akiket a depresszió érint. Nagy szerepet kap tehát a munkahely is, hiszen a nap nagy részét a munka, a kötelezettségek teszik ki. A légkör, a kollégák, a főnökök nagyban befolyásolják azt, hogy a mentális állapot javul vagy romlik. Amennyiben nyomást helyeznek az alkalmazottakra, irreális határidőre kell dolgozniuk, netán megtapasztalják a munkahelyi zaklatást, úgy egyértelműen nem szolgál egy embert sem az adott munkahely. Lehetőségeinkhez mérten tudni kell kilépni az adott helyzetből, saját mentális egészségünk megőrzése érdekében. Ezzel szemben munkahelyünk pozitív hatással is lehet ránk, ha olyan kollégák vesznek minket körül, akik támogatást nyújtanak számunkra, legyen szó egy beszélgetésről vagy egy sikerekkel teli közös projektről.

Pánikbetegség

Ez a mentális betegség sokkal több embert érint, mint azt gondolnánk. Ugyan a nap huszonnégy órájában elkíséri azt a személyt, aki ezzel küzd, mégsem látjuk külső szemlélőként gyakran a tüneteket. Ez az állapot viszont sokszor megakadályozza a munkába járást, a hatékony munkavégzést, de megnehezíti az álláskeresést is. Egy pánikbetegnek a munkahely kulcsfontosságú helyszínné válik, hiszen kiemelkedően fontos számára, hogy biztonságban érezze magát. Ennek a mentális problémának a különféle tünetei közé tartozik az émelygés, a hasi görcsök, a menekülési kényszer, és még számtalan más kellemetlen velejárója van a betegségnek. Ebből adódik, hogy a munkahelyen egy-egy stresszes szituációban ezek könnyen felszínre törhetnek, de előidézhetik bizonyos személyek is a pánikrohamot. Ebben az esetben negatív élmény éri a pánikbeteg embert, ami újabb rosszullétet eredményezhet. Épp ezért nagyon fontos szerepet játszik a munkahely és az ott dolgozó emberek, mivel ők azok, akik segíthetnek, de rossz esetben ronthatnak a lelki problémákkal küzdő emberek állapotán.

ADHD

Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar egy gyakran előforduló neuropszichiátriai tünetegyüttes, amely sok esetben már gyerekkortól végig kíséri az adott személy életét.
Az ADHD három fő tünete a figyelemzavar, az impulzivitás, valamint a hiperaktivitás. A feltűnő tünetek miatt a munkahelyen is könnyen észrevehető, ha valakit ez a mentális betegség érint. Mivel a figyelemzavar befolyással lehet a munkavégzésre, így érdemes az illetőnek olyan munkát végezni, ami felkelti érdeklődését. Ennek hiányában a figyelme könnyen elterelődhet, és akár hibákat is véthet munkája során. A hiperaktivitás ténye rejthet pozitív velejárókat is némely szituációban, hiszen ekkor az illető folyamatos pörgésben van, és szabadidejét is gyakran tölti kötelezettségei elvégzésével, feltéve, ha a tevékenység az érdeklődését továbbra is fenntartja. AZ ADHD-t kiváltó okokat világszerte folyamatosan vizsgálják, de még nincs egyértelmű eredmény a témát illetően. Mint minden mentális betegséggel, ezzel sem könnyű együtt élni.

Amennyiben minket érintenek lelki problémák, ne habozzunk segítséget kérni. Ha családtagunkon, barátunkon, kollégánkon véljük felfedezni a mentális betegség jeleit, ne forduljunk el. Lehet, hogy épp a mi támogatásunkra van szüksége az adott pillanatban.

Szerző: M.A.

#munkahelyiegeszseg #mentalisegeszseg #munkapszichologia