Aki heti 54 óránál többet dolgozik, azoknál nagy a halál kockázata – derül ki egy friss kutatásból. Évente háromnegyed-millió ember halálát okozza a túlzásba vitt munka. -állapította meg az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. A globális egészségügyi válság csak súlyosbodni fog, ha nem fordítunk rá kellő figyelmet – mondják a nemzetközi szervezetek.

Hogyan hat a túlterhelés az egészségre?

A Environmental International folyóirat cikke szerint a kutatók azt vizsgálták, hogy hat az 55 órát meghaladó munkaterhelés. A szerzők 2000-től 2016-ig vizsgálták a kérdést. A tanulmány megállapítja, hogy a túlterhelés a foglalkozási megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktora, amely a munkával kapcsolatos betegségek nagyjából egyharmadát teszi ki.

A túlzásba vitt munka krónikus stresszhez vezet, megnöveli a stresszhormon szintet, ez pedig magas vérnyomást és magas koleszterinszintet okoz. Az extrém terhelés az életmódra is károsan hat – kevesebb lesz az alvásidő és a mozgás, megnő az egészségtelen ételek fogyasztása, többet dohányoznak és isznak az érintettek.

A világjárvány pedig csak tovább fokozta a munkahelyi stresszt, miközben újfajta munkahelyi kimerültséget is hozott.

A cikk szerint a világ népességének 9 százaléka – a szám a gyerekeket is magában foglalja – munkaidőn felül dolgozik, 2000 óta pedig csak nő a túlhajszolt emberek száma. – számol be a BBC.

Ki hogy éli meg a túlterhelést?

A férfiak minden korosztályban hosszabb ideig dolgoznak, mint a nők. A túlterhelés a korai középkorban tetőzik, bár az egészségügyi hatások később jelentkeznek. (A tanulmány szerzői 10 éves periódust vizsgáltak; végül is a „túlmunka miatt bekövetkezett halál” nem egyik napról a másikra történik meg)

Az adatok alapján a délkelet-ázsiai emberek dolgoznak a leghosszabb ideig; Európában a legrövidebb a munkaidő. Az Európai Unió munkaidőről szóló irányelve tiltja az alkalmazottak számára, hogy átlagosan heti 48 óránál többet dolgozzanak.

A túlterhelés felszámolása

Ha a tendenciák az eddigi irányban folytatódnak, a túlterhelés – és a vele járó egészségügyi ártalmak – növekedésével kell számolni. A folyamat megszakítása mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára feladat.

A tanulmány hangsúlyozza a rugalmas munkabeosztás fontosságát, a munkarend egyensúlyának javítását szolgáló egyéb eszközöket, illetve a foglalkozás-egészségügy szerepét.

Nyilvánvaló, hogy sok munkavállalónak át kell alakítania a munkához való hozzáállását is – mindannyian megpróbálhatjuk visszaszorítani a túlterhelést, amely késő estig oly sokakat tapaszt a telefonokra. De a legkomolyabb változásokat kormányzati szinten kell eszközölni.

Azokban az országokban, ahol a munka korlátozására szigorú törvények vonatkoznak, a legfontosabb az, hogy a törvényeket betartassák és ellenőrizzék. A gyenge szociális védőhálóval rendelkező országokban pedig a szegénységellenes intézkedések és a jóléti programok segíthetik az önmagukat kizsigerelő embereket.

#munkahelyiegeszseg #tulterheles #pszichoszocialiskockazat #munkaido #kimerultseg #hr