Egy négy napos munkahét kísérlet egy brit önkormányzatnál 39%-kal csökkentette a dolgozói fluktuációt, állapították meg két egyetem kutatói, írja az Insider. Az önkormányzat közel 500.000 dollárt takarított meg, miközben a dolgozók mentális egészsége és motivációja javult. A kísérlet 24 terület közül 22-ben javulást vagy stabil teljesítményt mutatott.
A kísérlet háttere
A brit Cambridge és Salford egyetemek kutatói hétfőn hozták nyilvánosságra eredményeiket a 15 hónapos kísérletről, amely 2023 januárjában kezdődött a délkelet-angliai South Cambridgeshire kerületben. Ez a legnagyobb közalakalmazottbeli négy napos munkahét kísérlet az Egyesült Királyságban, amely 697 alkalmazottat érintett, beleértve az irodai és hulladékkezelési dolgozókat is.
A kísérlet részletei
A projekt részeként a dolgozók teljes fizetés mellett az idő 80%-ában végezték el munkájuk 100%-át. A kutatók 24 területet értékeltek, például a dolgozók motivációját, mentális egészségét és elkötelezettségét. Az értékelt területek közül 22-ben javult vagy változatlan maradt a teljesítmény. A dolgozói fluktuáció 39%-kal csökkent, jelentősen mérsékelve a toborzási igényt. Az állásra jelentkezők száma is nagymértékben növekedett, 76%-uk nyilatkozta, hogy a négy napos munkahét kísérlet miatt jelentkezett a nyitott pozíciókra.
Szakértői vélemények
Dr. Daiga Kamerāde, az egyik szerző, a Salford Egyetem munkavégzés és jólét professzora elmondta a Business Insidernek: „Azok a szervezetek, amelyek vonakodnak bevezetni a négy napos munkahetet, lemaradhatnak, mert már más kísérletek is ezt mutatják.”
Pénzügyi megtakarítások és egészségügyi előnyök
A projekt segített az önkormányzatnak 371.500 fontot (476.980 dollárt) megtakarítani, elsősorban az ügynökségi dolgozók költségeiből, amelyek csak 10 pozíciót érintettek. A dolgozók mentális és fizikai egészsége javult, és a motivációjuk is emelkedett, állapították meg a kutatók.
Általános eredmények és nemzetközi példák
„Általánosságban elmondható, hogy ha bármi is történt, több bizonyíték van arra, hogy a kísérlet időszaka alatt javultak a dolgok a kísérlet előtti időszakhoz képest” – mondta Prof. Brendan Burchell, a jelentés egyik szerzője és a Cambridge-i Egyetem emberi, társadalmi és politikai tudományok karának professzora.
A négy napos munkahét pozitív eredményeiről szólva hozzátette: „Ez más szervezetek számára is nagy bizalmat adhat, hogy mindenképpen megér egy próbát.”
Kisebb hátrányok
Csak két hátrányt fedeztek fel a rövidebb hét során. A szociális lakásokból származó bérleti díjak enyhén csökkentek, és az átlagos napok száma a lakásállomány újra bérbeadásáig kissé romlott. Burchell szerint az olyan nemzeti problémák, mint a megélhetési költségek válsága és az emberek számlafizetési nehézségei részben felelősek voltak a kísérlet problémás aspektusaiért.
Nemzetközi kitekintés
Az Egyesült Államok, Kanada, Írország és Németország is kipróbálta a rövidített munkahetet. Belgium 2022 februárjában lett az első ország, amely törvénybe iktatta a négy napos munkahetet.
Jövőbeli kilátások
Egy poszt-pandémiás világban, ahol már megszokottá váltak a táv- és hibrid munkamódszerek, és egyre több kutatás érkezik a meghosszabbított hétvégék előnyeiről, a mozgalom egyre nagyobb lendületet kap.
„Amikor a dolgozók jobban kipihentek, jobb munka-magánélet egyensúlyuk van, és több idejük van magukra a munkaidőn kívül, akkor valójában jobban teljesítenek a munkájukban” – mondta Joe Ryle, a 4 Day Week kampány igazgatója. „Az emberek különféle dolgokat csinálnak a szabadnapjukon, például önkénteskednek a közösségben,” tette hozzá. „A végső cél az, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, ahol mindannyian boldogabb és egészségesebb életet élhetünk.”