Munkahelyünk és szakmai szerepeink nemcsak megélhetést biztosítanak, hanem hatással vannak arra is, mit gondolunk magunkról. A munkaidentitás is befolyásolja értékrendünket, kapcsolatainkat és azt, milyen helyet foglalunk el a társadalomban.
Az identitásunkat a személyes tapasztalatok és élmények, a különböző kapcsolatok és szerepek, a kulturális és társadalmi hovatartozás, az értékek, a világnézet és biológiai, pszichológiai tényezők is befolyásolják. A munkaidentitás azonban egy más terep.
Sokan azonosítják magukat a munkájukkal, és ez egyértelműsíti számukra, hogy mind a siker, mind pedig a hiba az hozzájuk tartozik. Ez látszólag rendben is van, ám mi történik akkor, ha az a munka mégsem tükrözi azt, akik tényleg vagyunk? Ebben a helyzetben már számolni kell az önértékelés csorbulásával, az elégedetlenség érzésével, hosszabb távon pedig a kiégéssel.
A munkaidentitás pszichológiája
A munkánk nemcsak tevékenység, hanem identitásunk egy része is. Ez a kötődés abból születik, hogy megszerzünk ilyen vagy olyan képzettséget, időt, energiát a tanulásra, majd a szakmai célokra. Ezek általában olyan befektetések, amelyekből az fakad, hogy valami megtérüljön: munkahely az adott szakmában, fizetés, siker, elismerés.
A BMC Psychology tanulmánya azt vizsgálta, hogyan járul hozzá az önhatékonyság az profi identitás kialakulásához olyan hallgatóknál, akik még pályakezdők. E szerint az önhatékonyság pozitív hatással van a munkaidentitás erősségére. Minél nagyobb inkább azt érzi valaki, hogy az életben vannak céljai és értékes, annál stabilabb és pozitívabb a szakmai identitása is. Ha az önhatékonyság helyén van, az az önbecsülést is növeli, amely a szakmai énkép kialakulását segíti. Ezek együttesen pedig olyan erős pszichés elemek, amelyek összefonódnak és átszövik az egész szakmaiságot.
Azonban mindennek megvan a maga határa. Ha a munkaidentitás túlságosan átjárja a személyes identitást is, akkor a munkahelyi kudarcok vagy kritikák sokkal erősebben. Megnövekedhet a kiégés veszélye, mert ha a munkahelyi határok nincs meg, akkor az érzelmi túlterhelés jelentkezhet. Mindez a magánélet, a fizikai és mentális egészség, a kapcsolatok rovására mehet.
Önbecsülés versus munka
A munka iránti elkötelezettség becsülendő, de az önmagunk elleni harc, ha hagyjuk, hogy a munkaidentitás határozza meg az egész életünket. Ennek érdekében olyan lépéseket kell tennünk, mint a tudatos önhatékonyság fejlesztése, az élet igazi értelmének keresése és felfedezése, az éles határok felállítása munka és magánélet között, valamint az önbecsülés erősítése.
A munkaidentitás a mindennapi életünk rész, vagyis fontos része az életünknek, ugyanakkor veszélyes, ha ez válik az egyetlen mércévé. Zárszóként összefoglalva úgy is lehet mondani, hogy az értékünk és az önbecsülésünk ne csak a szakmai elismerésen múljon.