Egy napunk sem egyforma és ennek megfelelően sosem ugyanazt produkáljuk a munkában sem. Azért sem, mert a feladatok is különbözhetnek, ugyanakkor a produktivitásunk, a lendületünk, a hozzáállásunk, a hangulatunk is naponta mást mutat. 

 Betöltés ...

Azt mondják, hogy a matematika mindennek az alapja. Ha jobban tetszik, akkor fogalmazzunk úgy, hogy minden, ami körülvesz leírható matematikai képletekkel is. Naná, hogy a munka világában is rátalálhatunk. Azaz megtette ezt más, méghozzá Vilfredo Pareto.

Paretóról néhány szóban

Vilfredo Pareto Párizsban született (1848-1923). Mérnök, filozófus, közgazdász és szociológus is volt. 10 éves volt, amikor Olaszországba költözött szüleivel. Gazdaságtani és szociológiai témájú könyveket írt. Nevéhez fűződik az a matematikai képlet, amelyet Pareto-elvként ismer a világ.

Eszik vagy isszák?

Inkább számítani lehet (vele). A Pareto-elv szerint, amikor dolgozunk, akkor javarészt feleslegesen tesszük mindazt, ugyanis annak 80%-ban vagy semmit, vagy jelentéktelen dolgokat művelünk, és csak a fennmaradó 20% az, aminek van értelme. Vagyis hiába a 80%-os idő-, energiabefektetés, annak csak 20%-a valódi produktum. 

Kikéred magadnak?!

Jogosnak tűnik, hiszen naponta eljárunk dolgozni és nem a 20% munkáért adják a fizetést. Vagy mégis? A 7 napból 5 munkanap, amikor ténylegesen a munkahelyünkön vagyunk, ám ebből az 5 napból csupán 1-re redukálható az, amikor érdemi munkát végzünk.

Ám Pareto szerint nemcsak a munkában jelenik meg ez a 80-20 szabály. Például:

• a következmény 80%-a 20% kiváltó okból ered,
• egy cég munkatársainak 20%-a adja a cég eredményeinek 80%-át,
• a telefonod névjegyzékében található személyek 20%-tól származik a hívásaid 80%-a,
• a vállalat nyereségének 80%-a az értékesített termékek vagy szolgáltatások 20%-ból származik,
• a ruhatárad 20%-át viseled a mindennapok 80%-ban,
• az ügyfelek 20%-a adja a bevétel 80%-át.

Jól érzékelhető, hogy az élet számos területére átültethető ez a 80/20-as szabály, azonban az értékek változhatnak (70-30, 65-35, 50-50), vagyis nem egy állandó és megváltozhatatlan képletről van szó. 

Használd az élet bármely területén!

Most már tudod, hogy mit jelent a Pareto-elv és akár a munkában, de bármely területen alkalmazhatod annak érdekében, hogy eredményesebb, hatékonyabb legyél.

Ahhoz, hogy alkalmazni tudd, érdemes írásban rögzítened napi teendőidet. Készíts egy táblázatot, vagy egyszerűen csak vegyél elő egy füzetet, amelybe minden óráról feljegyzed, hogy mit csináltál. Nem kell bő lére eresztened, de úgy fogalmazz, hogy abból később is tudd a tevékenységet. Alkalmazd ezt egy egész héten át. 

Igaz, hogy ehhez tudatosság és türelem is szükséges, azonban hosszú távon meglesz az eredménye, ugyanis rálátást nyersz arra, hogy hol, mikor és mivel úszik el az idő semmittevéssel és mikor vagy hatékony. Emeld ki a listádon azokat az aktív és a „semmittevős” időszakokat.

Amikor visszanézed ezt a listát, akkor rádöbbenhetsz olyanra, hogy egy fontosnak vélt feladatért abbahagysz egy másikat, amely lényegében dupla akkor igénybevételt jelent, hiszen az agyadnak át kell állnia egy egészen más területre. Amiben pedig már benne voltál, abba később vissza kell rázódni. Kiderülhet, hogy így egyik területen sem mutatsz túlzottan jó eredményt, azaz érdemes lehet a feladatokat tömbösítve kezelni vagy prioritást felállítani. Az egy heti aktív önmegfigyelés arra is lehetőséget biztosít, hogy beszúrj olyan vágyott tevékenységeket, amelyeket azért nem tettél meg, mert arra hivatkoztál, hogy nincs rá időd. Ha pontosan látod, hogy mit mutat a listád, akkor kiderül, hogy hol van üresjárat.

Mindezt akár az otthoni feladatok, szabadidő beosztásban, a tanulásban, de a munkahelyen is alkalmazható.

Szerző: Rónai Márta