Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt napokban itthon a „Pink education” jelenség Magyarországon?! címet viselő elemzés, amely szerint demográfiai és gazdasági problémákat is okoz, hogy a nők túlságosan felülreprezentáltak a felsőoktatásban. Külföldi példák alapján megvizsgáltuk, hogy valóban van-e okunk az aggodalomra.
Nagy port kavart az ÁSZ elemzése Magyarországon, mely szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az Oktatási Hivatal adatai alapján pedig a 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az ÁSZ kutatói szerint a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”.
Elnőiesedő oktatásból elnőiesedő szakmák
A nyugat-európai szaksajtó évek óta követi figyelemmel a jelenséget, elsősorban azt vizsgálva, hogy az elnőiesedő oktatás elnőiesedő szakmákat hoz-e létre (pink collar jobs). A „pink collar job” olyan munkaterületeket jelöl, amelyek elsősorban nőket foglalkoztatnak. Általában a gondozást, segítségnyújtást, takarítást, szervezést vagy kommunikációt igénylő munkák nagy többsége rózsaszín galléros munkának számít.
A nők által dominált iparágakban dolgozó férfiakat vizsgált a Queenslandi Egyetem pszichológiai karának kutatója, Dr. Courtney von Hippel. által vezetett tanulmány megállapította, hogy a “rózsaszín galléros szakmákban” – például az ápolás, a tanítás és a gyermekgondozás területén – dolgozó férfiak érzékenyen reagálnak azokra a megjegyzésekre, amit a munkájuk miatt kapnak. Ez pedig a legtöbbször a nemi sztereotípiákkal függ össze. Ez további pályaelhagyásokhoz vezet és így tovább nőiesedik egy-egy szakma.
A férfias sztereotípiákat is átalakíthatja a munkaerőpiac
A jövő azonban arra felé mutat, hogy az ún. „férfias” szakmák száma drasztikusan csökken, míg a hagyományosan női sztereotípiákhoz kötődő, szervezéssel, kommunikációval összefüggő szolgáltatásorientált munkahelyeké pedig növekszik. Így egyre több férfinak kell fokozott empátiát, koncentrációt és kommunikációs készségeket igénylő munkakörben elhelyezkednie, ha dolgozni akar. Az új követelmények szép lassan átalakítják majd a sztereotípiákat is, mint ahogy teljesen mást jelentett „jó apának” lenni 1972-ben, mint 2022-ben.
A Pew Research Center a BLS adatainak 2016-os elemzése szerint az elmúlt 25 év során a hagyományosan férfiak által betöltött feldolgozóipari állások aránya 30%-kal csökkent, míg a nők által dominált területeken, például az oktatásban 105%-kal, az egészségügyben pedig 99%-kal nőtt foglalkoztatási arány.
Több férfit foglalkoztathatnak a „rózsaszín galléros” állásokban
A Pew elemzése arra a következtetésre jutott, hogy “a szolgáltatásorientált és tudásalapú gazdaság térnyerése” a nők javára fogja eltolni a munkahelyeket. Mivel hagyományosan a nők töltötték be az ilyen típusú állások többségét, míg a férfiak korábban inkább a feldolgozóiparban és az áruforgalomban dolgoztak. Úgy tűnik, hogy a rózsaszíngalléros állások a jövőben robbanásszerűen növekedhetnek, és több férfit foglalkoztathatnak, mivel a hagyományosan “férfi” iparágak összeomlanak. A technológia a közeljövőben szinte teljesen kiváltja a hagyományosan férfiak által végzett fizikai munka szükségességét. Így pontosan arra van szükség, amire a „pink education” próbálja felkészíteni a fiúkat. Azaz arra, hogy érzékeny, kitartó, szorgalmas és jól kommunikáló férfiak váljanak belőlük.
Legfrissebb bejegyzéseink:
- 8 trillió dolláros probléma: A munkavállalói elkötelezettség
- Külföldi munkavállalás: nem árt alaposan felkészülni a „nagy kalandra”
- Egy lépéssel mások előtt jár az egyik csillagjegy! 2024.08.28.
- Flow élmény a munkában, és ez nem ámítás
- A győztes csapat receptje: Vezetői leckék Tom Brady-től
Szerző: K.T.
Fotó: Freepik