Addig jó, amíg az éveink száma egyre több, hisz az azt jelenti, hogy élünk. Csakhogy a munka világában nem biztos, hogy ennyire előny a kor, mindegy, hogy az több vagy kevesebb.
Az életkorunknak jelentős szerepe van abban, hogy a munkahelyen mennyire érezzük magunkat biztonságban vagy bizonytalanságban. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés egyik formája az életkorhoz kapcsolható, amely hazánknak és szerte a világban gondot okozhat, főleg az 55 év feletti munkavállalók számára. Európa népességére, de Magyarországra különösen igaz, hogy az idősebb korosztály lesz jelen nagyobb százalékban, ezért a munkahelyeken is megmutatkozhat mindez. Egyes becslések szerint az 55-64 év közötti munkavállalók száma 2040-re a foglalkoztattok negyedét is kitehetik. Ezt figyelembe kell venniük a munkáltatóknak is, de hogy a munka zsírozottan haladjon, nem árt az életkor kezelésére stratégiákat kidolgozni.
A Közgazdasági Szemle 2021-ben megjelent tanulmányában kísérleti jelleggel egy-egy fiatalabb és idősebb személyt jelentkeztettek irodai asszisztensi, valamint közgazdasági elemző munkakörbe. Az alacsonyabb és magasabb képzettséget igénylő álláshirdetésekre azért volt szükség, hogy fel tudják mérni az életkorból adódó diszkrimináció mértékét. Mindkét páros esetében valós jelentkezést nyújtottak be, az önéletrajzuk minden fontos és kért adattal, információval ellátott volt. A tanulmányaik, végzettségeik, valamint a referenciák fiktív adatként szerepeltek. A két-két páros tagjait budapesti állásokra pályáztatták 2019 novembere és 2020 márciusa között. A Covid ugyan közbeszólt a kísérletnek, de így is sikerült 786 jelentkezést benyújtaniuk. 197-197 álláspályázatot nyújtott be az irodai asszisztens páros és 196-196-ot a közgazdasági elemző páros. Arra figyeltek, hogy egy-egy állásra mindkét korú alanyt pályáztassák. Ezután már csak a megkereséseket, visszajelzéseket várták. Az eredmény szerint az idősebb munkavállalók esetében jóval alacsonyabb volt a pozitív visszajelzések száma. A tanulmány adatai szerint a magyarországi munkaerőpiacon igazolható az életkori diszkrimináció.
Tardos Katalin ennek a témának szakértője és kutatásokból kiderült, hogy a munkahelyek egy jelentős része szívesebben foglalkoztatja a fiatalabb korosztályt és kevésbé az idősebbeket. Ezzel azonban csak erősödik a fiatal munkaerőért folytatott küzdelem és sokkal nagyobb energiákat fordítanak rájuk, mint arra, hogy az idősebb dolgozókat is megőrizzék. Várhatóan egyre nagyobb lesz a feszültség a fiatalabb és az idősebb munkavállalók között és ha erre nem reagálnak megfelelően a munkáltatók, akkor ez csak növekedni fog.
Nemcsak az idősebbek helyezkedhetnek el nehezebben. A fiatalság ugyanúgy lehet negatívum. Habár olcsóbb munkaerők, még formálhatók, alkalmazkodóbbak, új szemléletet vihetnek egy céghez, a magánélet és a munka közti egyensúly még eltolható, de a fiatal munkavállalónak idő kell a beilleszkedéshez, a gyakorlathoz és a tapasztalatszerzéshez. Sok esetben keveslik a fizetésüket és körükben gyakoribb a váltás is.
Rónai Márta