A munka hőse. Ő az, aki szorosan az orrához tett zsebkendővel közlekedik, jajgat munkavégzés közben, gyógyszereket kapkod be, mert vacakul érzi magát, de a munkát le nem teszi. Felnézhetünk rá, hogy milyen erős, milyen elhivatott, de az érem másik oldalán ott csücsül a hibáztatás, hogy ezzel a hozzáállással az egészséges munkatársakat is megfertőzheti.

 Betöltés ...

Kétgyermekes édesanyaként tudom, az oktatási intézményekben általános szabály, hogy köhögő, tüsszögő, lázas gyereket nem küldünk az egészségesek közé. Minimum orvosnál kötünk ki, aki, ha ártalmatlannak ítéli meg a tüneteket, akkor küldi a gyermeket a dolgára. Más különben otthon a helye, gyógyuljon.

Mi felnőttek azonban már egészen másképp értelmezzük a tüneteket és a betegséget is.

Tüsszögve, köhögve és trombitálva is meló?!

A gyerekek óvodában, iskolában vannak, a szülők dolgoznak. Az általános felállást bonyolíthatja, hogy a közösségbe járás során hazavihetünk fertőzéseket és egymást lebetegíthetjük. Amikor érezhetővé vagy akár láthatóvá válnak a tünetek, a gyerekekkel doktorhoz sietünk. Felnőttként pontosan ugyanolyan cefetül érezhetjük magunkat, mint a beteg gyermekünk, mégsem keressük fel az orvosunkat.

Betegen is a „fronton”

Egy Profession.hu által lebonyolított 2014-es felmérésből az derült ki, hogy a munkavállók több mint fele betegen is bejár dolgozni és nem vesz ki emiatt betegszabadságot.

A kutatás adatai szerint a munkavállalók 57 %-a sosem vett ki betegszabadságot, 33 %-uk pedig a gyógyulásra maximum egy hetet adott magának. A nők nagyobb arányban dolgoznak akkor is, ha betegek. 

A „fronton maradt hős” nem is az

Arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy mit szólnak ahhoz, ha egy munkatársuk betegen megy be dolgozni? A válaszadók 43 %-a egyáltalán nem örült az ilyen kolléga jelenlétének. Azonban ambivalencia van a rendszerben, ugyanis a munkáltatók sem díjazzák, ha betegen dolgozik egy alkalmazottjuk, ugyanakkor sok esetben nem megoldható a helyettesítés: marad a betegen dolgozás.

Miért maradjon otthon az, aki beteg?

Talán nem is érdemelne egy sort sem ez a kérdés, hiszen aki beteg, az nem érzi jól magát. Ezentúl még terjesztheti is a betegséget, amely egy cég életében komoly veszélyt hordoz magában. De betegen azért sem kellene dolgozni, mert nemcsak nem érezzük jól magunkat, de mindez kihatással van a tevékenységeinkre is. Nagyobb eséllyel hibázunk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, a türelmetlenségünk az egekbe emelkedhet és esztétikailag sem emeljük a munkahelyi környezet látványát.

Miért dolgozunk mégis betegen?

A legfőbb indok persze a pénzben, valamint a munkahely megtartásában keresendő. Nagy nyomásnak vagyunk kitéve a magas munkahelyi elvárások miatt. A tartósan fennálló stressz csak tovább ronthatja a tüneteket, azonban a létbizonytalanság úrrá lehet rajtunk, ezért inkább félholt állapotban is a munkát választjuk a pihenés/gyógyulás helyett. No, de mielőtt siratni kezdenénk magunkat, álljunk csak meg!

Nem minden vezető hajcsár és ha fontos a csapata teljesítménye, akkor figyelembe veszi, ha valamelyik munkatársa nincs jól. Mindenki érdekében az a legjobb megoldás, ha pihenőre küldi a beteget és reméli a mielőbbi felépülést. 

Munkavállalói oldalról pedig azt kell megfontolni, hogy a tüsszögést megfázás, influenza vagy allergia okozza-e. Ha a tünetek csak ránk nézve kellemetlenek, de nem fertőzik meg a többieket, akkor felesleges otthon maradni, de más esetben érdemes fontolóra venni. Azt pedig véssük az eszünkbe, hogy a megfázás sem olyan betegség, amely nem fertőz. Vagyis arra ne hivatkozzunk, hogy ez csak egy kis nátha, nem tudjuk átadni. De! Vírusok okozzák a bajt és bizony mást is lebetegíthetünk.

A kínzó tüneteket megélni sem jó, hát még a munkahelyen kínlódni azokkal. Inkább válasszuk az otthoni, gyors felépülést, mint a többieket is lefertőző, munka hőseként dolgozó, akár szövődményekkel és a gyógyulás elnyúlásával járó magánakciót.

Szerző: Rónai Márta