A munkaadók szerint kérdéses, hogy további, magas kötelező bérekkel meg lehet-e terhelni a koronavírus miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, de minden szereplő a minimálbér-megállapodás megkötésében érdekelt. Az azonban közel sem biztos, hogy célszerű egy egész évre előre szóló alkut kötni. A novekedes.hu három országos munkaadói szervezet vezetőjét kérdezte.
Magyarországon 2020-ban bruttó 161 ezer forint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére, a garantált bérminimum pedig bruttó 210 600 forint. A jövő évi minimálbérről szóló tárgyalásokat a szakszervezetek szerint el kell kezdeni októberben.
A munkaadók véleménye megoszlik a kérdésben.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a növekedés.hu-nak azt hangsúlyozta, nagyon korai még a minimálbér tárgyalásokról beszélni, mert nehéz tiszta képet alkotni a gazdasági helyzetről. Mint elmondta, ágazatonként, illetve egyes ágazatokon belül nagyon vegyes a kép. Nagy a bizonytalanság, a cégek sérülékenyek, és többségük felélte tartalékai nagy részét. Különösen problémás az idegenforgalmi ágazat.
Rolek Ferenc szerint a minimálbér-tárgyalásokat emiatt a legutolsó lehetséges pillanatig el kell húzni addig, amikor már rendelkezésre állnak a fő gazdasági adatok: a 3. negyedéves GDP-adat, a bérköltségek alakulása, és amikor többet tudunk a vállalatok piaci helyzetéről és a külkereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, valamint az ellátási láncok biztonságáról. Ugyanakkor úgy vélekedett, az lenne a legjobb, ha legkésőbb január elejéig lezárulnának a bértárgyalások.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke hosszú, elnyúló és nehéz tárgyalásokra számít, és úgy véli, októberben el kell kezdeni tárgyalni, ha év végére szeretnék tető alá hozni a megállapodást, mivel az idei egyeztetéseket sokkal bonyolultabb körülmények között kell lefolytatni. A munkaadók és a munkavállalók számára is fontos, hogy legyen megállapodás – hangsúlyozta. Kérdés, hogy további, magas kötelező bérekkel meg lehet-e terhelni a vállalkozásokat, amelyek egy része a működésképtelenség határán van, miközben sok munkavállaló fizetése csökkent, és az eddigieknél magasabb béreket szeretne. Nem is biztos, hogy január 1-től egy „végleges”, egész évre szóló bérmegállapodást kell kötni, hanem 2021 folyamán az események alakulásától és a gazdaság helyzetétől függően néhány hónap után újra leülnek tárgyalni, és „ha jók az eredmények, akkor lehet, hogy hozzá lehet tenni egy alacsonyabb emelési szinthez valamit”, de egyelőre sok a bizonytalanság. – mondta.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a növekedés-hu-nak arra a kérdésre, hogy hogyan látja a cégek helyzetét, mely ágazatokban okozna nehézséget egy minimálbér-emelés kigazdálkodása, kifejtette: a válságágazatok ismertek, ilyen például a vendéglátás, turizmus, a rendezvények, a fesztiválok, de sok más tevékenységi kör is ide tartozik. Perlusz László szerint a munkavégzés jellege is döntő lehet: ahol a távmunka, a home office működhet, ott nagyobb eséllyel át lehet vészelni a válságot. Ahol azonban bent kell lenni az üzemben, a termelésben, vagy éppen az értékesítésben, ott nehezebb a helyzet. A főtitkár szerint az alacsonyabban képzett és kevesebbet kereső réteg van elsősorban veszélyben, ezért most nem a minimálbér szintje a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat. Perlusz László is azt mondta, októberben minden bizonnyal hivatalosan is elkezdik a tárgyalásokat és mindhárom félnek – munkavállalók, munkaadók, kormányzat – az a célja, hogy minél előbb megállapodás szülessen.
Forrás: novekedes.hu
#minimalber #bertargyalas #allas #szakszervezet