A lámpaláz okozta stressz az emberek 3/4-ét érinti.

Még a korszakalkotó politikus, Mahatma Gandhi is stresszes helyzetben lámpalázzal küzdött, ahogyan az ismert énekes Prince is. El lehet képzelni, hogy mit éltek át egy-egy nyilvános szereplés előtt, mert nekik nem volt választásuk: ki kellett állniuk a publikum elé. Egy ismert zenész rituáléja a koncertek előtt a mosdóban zajlik, minden fellépésnél megvárja a banda, hogy végezzen, csak ezután csapnak a húrokba. Ezzel szemben van olyan cégvezető, aki minden olyan helyzetet, ahol a cégét kellene képviselnie sokak előtt, mert számára kellemetlen a szituáció, áttestál a helyettesére vagy az adott témában otthon lévő munkatársára. Így szinte senki nem tudja, hogy ő a vállalat vezérigazgatója. Ez csak néhány példa, hogy milyen galibát tud okozni a fokozott izgalom.

A lámpaláz tulajdonképpen egy társas fóbia, egy stresszreakció, amely a szereplés, a teljesítmény előtti és alatti felfokozott izgalmi állapot olyan helyzetekben, amikor mások jelenlétében adunk számot a képességünkről, a tudásunkról.

Akkor okoz problémát, ha a szorongás csökkenti a teljesítményt vagy teljesen leblokkolja az embert, tehát ha a lámpaláznak a rossz verziója hatalmasodik el rajtunk. Egyes vizsgálatok szerint az emberiség kb. háromnegyedét érinti ez a probléma, és rengeteg helyzetben előjöhet: akár egy állásinterjú, egy prezentáció, egy vizsga vagy egy médiainterjú, esetleg egy fellépés előtt, de orvosnál, új társaságba való kerüléskor, meetingen (akár mi tartjuk, akár részt veszünk rajta), a főnökkel való beszélgetéskor vagy munkahelyi értekezleten, (nemzetközi) együttműködésekben, egy networking alkalmával ugyanúgy megtapasztalhatjuk. Van, aki még el is ájul, annyira izgul.

Mindegy, hogy láttad vagy átélted

Amikor stresszhatás éri az emberi szervezetet, „vészüzemmódba” kapcsolunk, és a vegetatív idegrendszer irányítására bonyolult fiziológiai folyamatok kezdődnek bennünk. Ez a megszokottól eltérő állapot megemeli az éberségi szintünket, egyben csökkenti a kontrollt a viselkedésünk felett, és olyan érzelmi zavarok jelentkeznek, amelyeket korábban nem tapasztaltunk. Így a lejátszódó idegrendszeri folyamatok igencsak megváltoztatják a szervezetünk kontrollált működését, az is megtörténhet, hogy egyszerre kapnak ingert a végtagok hajlító- és feszítőizmai. Ugye, ismerjük azt az állapotot, amikor lámpaláz hatására remeg a kezünk-lábunk? Ez emiatt fordulhat elő.

És hogy mi lehet a lámpaláz oka? Nos, lehet általános és személyes oka is. Az általános okok közé tartozik, hogy a múltban láttál, átéltél egy lámpalázas szituációt, például az iskolában, vagy félsz a jövőtől, illetve eljátszol a gondolattal, hogy mi lesz, ha ilyen és ilyen szituációba kerülök. Emellett személyes okok is állhatnak a lámpaláz hátterében: önbizalomhiány, korábbi rossz tapasztalat. Összességében attól félünk, hogy mások láttára hibázunk, ezért nem szeretnek az emberek és kiközösítenek.

Ő miért nem, te miért igen?

Adódik a kérdés, hogy a másik miért nem izgul, amikor te majd belehalsz a nyilvános szereplésbe. Nos, ő azért nem tulajdonít ennek ekkora jelentőséget, mert más a személyisége, mint a tiéd. Aztán a neveltetés is közrejátszhat abban, hogy ki miként él meg egy ilyen szituációt. Ha otthon mindentől féltettek, ha kevésbé teremtődött meg az önálló „fellépés” lehetősége, esetleg azt mantrázod magadnak, mert ez a hitrendszered, hogy „nekem ez a karmám, amiért nem tudok nyugodtan előadni és ez már így is marad”, netán nem szoktál hozzá a több ember társaságához, a velük való beszélgetéshez, mert csak chat-en, Messengeren, e-mailben, sms-ben szoktál beszélgetni, akkor bizony nem lesz komfortos számodra egy olyan helyzet, ahol meg kell nyilvánulnod, magadat kell adnod. És azt is megkérdezném tőled, hogy egy lámpalázas-szereplős helyzetben milyen mondatot ismételgetsz magadban. „Csak el ne rontsam!” – mondják sokan, sokszor. És mi történik? Elrontják. Mert arra koncentrálnak, azt ismételgetik: el-rontsam. A gondolat teremtő ereje itt is működik. Jó hír, hogy a másik irányban is, tehát ha pozitív megerősítésként használjuk a mondatunkat, akkor az agyad ehhez fog igazodni.

Légy önazonos, mert ezáltal leszel hiteles

A képlet egyszerű: te hoztad létre, te tudod legyőzni. Fontos, hogy a testedet, az agyadat hozd a jelenbe, erre különféle gyakorlatsorok vannak, és kifejezetten a lámpaláz leküzdésére is létezik már egy légzéses, mozgásos, koncentrációs, ellazulós gyakorlatokat tartalmazó kombináció.  Ezeket a feladatokat az esemény előtti, valamint az esemény napján megadott időpontokban ajánlott elvégezni, így feszültségmentes, felszabadult, magabiztos előadóvá válhatsz. Emellett fontos, hogy olyan módszerrel állítsd össze az előadásodat, amely a számodra a legjobb, készíts jegyzetet, gyakorold be a mondandódat. Találd meg a miértedet, hogy miért akarod elmondani, átadni az információkat, a tudást, és gondold végig, hogy kik ülnek majd a közönség soraiban, ők megértik-e, be tudják-e fogadni, amit közölni akarsz. Légy önazonos, mert ezáltal leszel hiteles. Ha a testbeszéded (ami a kommunikációd 93%-át! adja) bizonytalanságról árulkodik, nem tudod meggyőzni a mondandód helyességéről, fontosságáról a hallgatóságot.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato