A karrier valóban élet vagy halál kérdése? Abból a szempontból igen, hogy egyes munkák évtizedekkel csökkenthetik a várható élettartamot és köztük van néhány látszólag hétköznapi szakma is..

Azt mondják, hogy a pénzen nem lehet boldogságot venni, de az kiderült, hogy egészséget igen, miután egy kutatás kimutatta, hogy minél sikeresebb valaki a karrierjében, annál hosszabb a várható élettartama. Azok, akik vezető beosztásban dolgoznak – beleértve a menedzsereket, igazgatókat és vezető tisztviselőket -, várhatóan 82,5 évig élnek, míg az adminisztratív, vagy fizikai munkát végzők  valószínűleg hét évvel kevesebbet fognak.

Egy másik kutatás szerint is hét év különbséget határoz meg a legkevésbé képzett munkások és a képzettebb szakemberek várható élettartama között, ami nem is tűnhet olyan soknak, ha figyelembe vesszük, hogy az ember mennyi időt tölt azzal, hogy főiskolára, vagy egyetemre járjon, és megszerezze a diplomáját. Ez a kutatás is megállapítja, hogy a várható élettartam növekedése a diplomások esetében valószínűleg a magasabb jövedelemhez köthető, amivel jobb egészségügyi ellátáshoz, minőségibb étkezési lehetőségekhez és a kikapcsolódási lehetőségekhez juthatnak hozzá. 

A munka és egészség kapcsolatánál több tanulmány állapította meg azt is, hogy a magas foglalkoztatási rátával rendelkező területeken élők nagyobb valószínűséggel élnek tovább.

Pozitív összefüggés van tehát egy terület foglalkoztatási aránya és a férfiak és a nők egészségben várható élettartama között. Ez a kapcsolat mindkét irányba mutathat: a munkanélküliség károsíthatja az egészséget, a rossz egészségi állapot pedig megnehezíti a munkahely megtalálását vagy fenntartását.

A várható élettartam és a foglalkozás speciális esetei a munkahelyi halálesetek, amelyek zömmel olyan területeken fordulnak elő mint például az építőipari munka, vagy a távolsági fuvarozás. Ezek mindegyikénél ötszörösére nő a halálesetek száma évente az átlagnépességhez képest. 

A munkahelyi környezet is nagyban hozzájárul a várható élettartamhoz, ezt már egy 1969-es tanulmány is megállapította, amiben különböző területeken dolgozó tudósok életkilátásait vizsgálták. Ez volt az egyik első mélyreható vizsgálat. Eredménye azt mutatta, hogy az akadémiai területen dolgozó tudósok öt-tíz évvel tovább éltek, mint ipari körülmények között dolgozó kortársaik. A legjobban a régészek és a csillagászok jártak, akik tíz évvel tovább éltek, mint az akkori átlagos emberi élettartam. A tanulmány egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy az élettartam drasztikus csökkenését tapasztalták azoknál, akik pályafutásuk során rendszeresen dolgoztak sugárzással vagy veszélyes vegyi anyagokkal. Ez a megállapítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzanak a sugárzásra és a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírások

A munkahelyeken van egy ezekhez hasonlóan káros, ám láthatatlan gyilkos is, ez pedig a stressz. Ezzel kapcsolatban azt fedezték fel, hogy a munkahelyi stressz nagyobb valószínűséggel okoz depressziót és halált, ha az egyén a munkája miatt kevéssé tudja irányítani a napját, vagy ha csak korlátozottan képes megoldani a saját problémáit. Eközben azok az emberek viszonylag védettebbek a stresszel szemben és egészségesek maradhatnak mentálisan és fizikailag, ha nagyfokú önállósággal rendelkeznek.  Azt is megállapították, hogy ha valaki magas kognitív képességekkel rendelkezik – tanulási vagy problémamegoldó képességgel -, akkor szintén védve van a túl sok vagy túl intenzív munka negatív egészségügyi hatásaival szemben.

Szerző: K.T.