A munkaerőpiacon megjelent egy új igény és új nézőpont – a „jóérzés” és a „jól-lét” fontossága, ami túlmutat a mennyiségi célokon. A Covid járvány ezt az igényt csak tovább fokozta. Kérdés, mitől és hogyan lesz élhető a munka?

Az ENSZ 2015-ben fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at. Ez egy új keretrendszer – átfogó szemlélettel – minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő 2030-ig, amit monitoroznak is. Az Agenda 17 célja lefedi az élet szinte minden területét – ökológiai, társadalmi, gazdasági, technológiai, pénzügyi, politikai, intézményi szektort. A munka területére vonatkozó ajánlás cimkéje: tisztességes munka és gazdasági növekedés.

„A tisztességes szóval rögtön a dolgok közepébe vágtunk. A munkáltató számára a tisztességes munkavállaló az, aki lojális hozzám, aki rendelkezésemre áll igényeim szerint. A munkavállaló azt mondja, az a tisztességes munka, ahol megbecsülnek, ahol jól érzem magam, ahol tudok értelmes munkát végezni, és méltányos bért kapok ezért. Akkor kinek van igaza? Mindkettőnek. A feladat ezt a két valós pozíciót összehangolni. Ebből pedig a növekedést sem kell kihagyni, hisz akkor nincs új technológia, nincs innováció.  – mondta Professzor László Gyula, közgazdász, munkaerőpiaci elemző. A növekedés és a minőség között kell megtalálni az egyensúlyt, ugyanis a vagy-vagy megközelítés biztosan nem működik.”

A fenntartható munka nem egyenlő a fenntartható munkahelyi körülményekkel, sem az életmóddal, energiahasználattal, hulladékkezeléssel. Egy szellemiség, melynek kulcsszavai a partnerség, együttműködés, rugalmasság, nyitottság, alkalmazkodás, befogadás, kiegyensúlyozottság.

Így lesz élhető a munka

„A fenntarthatóság munkaerőpiaci szempontból azt jelenti, hogy ma úgy működik, hogy zökkenőmentesen tudjon működni holnap is, jövőre is, azután is. Akkor lesz és attól lesz fenntartható, hogy olyan folyamatok zajlanak benne, amelyek élhetővé teszi minden érintettje, vagyis a munkáltató és a munkavállaló, a gazdaság és a társadalom számára egyaránt. Mindezt egyensúlyban, a másikkal való partnerségben közösen, és nem egyedül gondolkodva, sem pedig a másik oldal ellen irányulva, azaz anélkül, hogy az egyik oldal felemésztené a másikat. Élhető legyen ma is, de úgy, hogy közben készül, készít a jövőre, a változásokra is. Ehhez az kell, hogy legyen meg a megfelelő foglalkoztatottság, nemcsak a ma igényei szerint, hanem a jövő kihívásaira készülve is, nemcsak mennyiségi, hanem tartalmi, minőségi szempontok szerint is, nemcsak versenyképességben, hanem befogadásban, kiegyensúlyozottságban, a munka-élet jóérzésében is.” – mondta Dr. László Gyula.

„Amikor csökken a munkanélküliség, van munka, akkor szeretnénk jobbak lenni, előrébb lépni. A cél az, hogy olyan munka legyen, amelyben jól érzi magát a munkáltató, mert megkapja az elvárt teljesítményt, és jól érzi magát a dolgozó, mert megbecsülik és van értelme annak, amit csinál.” – emelte ki László Gyula. “Ha arra hajtunk rá, hogy mindkét oldal érezze jól magát abban a viszonyban – hisz ne felejtsük el, van egy széttéphetetlen kapcsolat és függés a kettő között -, akkor van eredmény, jobb körülmények, jóérzés, lojalitás és elhivatottság.”– tette hozzá a szakértő.

Fotó: Envato

#munka #gazdasag #hr #fenntarthatosag #munkahely #ENSZ #covid